Ki az alkoholista? Miért lesz azzá?

Arra a kérdésre, hogy kit nevezhetünk alkoholistának, megoszlanak a vélemények.Valaki csak a súlyos, látható tünetekkel rendelkező személyt, aki minden nap részeggé válik, de van aki pedig már azt is alkoholizmusnak tekinti, aki heti, alkalmi rendszerességgel fogyaszt.

Az alkoholizmus (más néven alkoholfüggőség) egy több, sokszor ellentmondó jelentéssel bíró kifejezés. Az orvosi megfogalmazások az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára.

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a szeszes italok rendszeres mértéktelen fogyasztásának kóros szenvedélyét jelenti.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és ICAA (Nemzetközi Alkohol és Kábítószer Ellenni Szervezet) közös meghatározása alapján: "Alkoholistának tekinthetők azok az erős ivók, akiknek szeszfogyasztása olyan mértékű, hogy az már észlelhető szellemi zavarral, a testi és szellemi egészség mellett az interperszonális kapcsolatok romlásával jár és károsítja az ivók társadalmi és anyagi helyzetét is. Alkoholistának tekinthetők mindazok, akiknél e jelenség kezdeti tünetei már mutatkoznak, ezért mindannyiuk gyógykezelése szükséges.”

Alkoholistának tekintjük tehát az olyan embert, aki függőségi viszonyba került az alkohollal szemben és akinél a mértéktelen és huzamos alkoholfogyasztás miatt kezdenek jelentkezni a testi, szellemi és szociális tönkremenés jelei. Kicsit szabadabban tolmácsolva, alkoholista az az ember, aki olyan függőségi viszonyba kerül az alkohollal szemben, hogy nem tud nélküle élni és ezért elveszti az ellenőrzést saját maga felett az ital miatt.

Az alkoholista az ivás megszállottja és mindig jó oka van az ivásra. Nem tud rendesen működni amíg nem fogyasztja el az italát, életének mindennapjait az alkohol határozza meg.

Ez a függőség lehet szellemi és/vagy fizikai.

  • A szellemi függőség az elfogyasztott italmennyiség feletti ellenőrzés elveszítését jelenti. Az illető személy, ha elkezd inni, nem állhat meg amíg be nem rúg. Ennél a függőségnél lehetséges rövid ideig tartó absztinencia néhány hétig vagy hónapig. De a következő alkalommal, amikor ismét megiszik egy italt, ugyanaz a helyzet történik: nem tud megállni addig, amíg nem lesz részeg.
  • A fizikai függőségnél az egyén rövid ideig sem lehet alkohol nélkül. Az illető személynél, ha abbahagyja az ivást, rögtön fellépnek az elvonási tünetek. A szervezet hozzászokott az alkohol bizonyos szintjére a vérben. Ha létrejön a szint csökkenése, akkor a szervezet absztinenciális válsággal reagál. Így figyelmezteti a szervezet az illető személyt, hogy ki kell egészítenie az alkohol szintet.

 

 

 

Mindez egy emberben, miért és hogyan alakulhat ki, tömérdek válasz, lehetőség létezik. Természetesen pontosan nem tudhatjuk, minden ember egy külön egyedi világ és általánosításokat nem húzhatunk csak úgy senkire. Azonban akad néhány tudományos megállapítás, amelyek tapasztalatokra, vizsgálatokra alapozva, hitelesnek minősülnek.

 

Az alkoholizmus kialakulásának okai, lehetőségei:

Minden valószínűség szerint az alkoholizmus erős testi hajlamra ráépülő lelki indíttatás nyomán alakul ki. Függ tehát az öröklött és a környezeti tényezőktől is. Az első időszakban inkább pszichés indíttatású vágyat érez az ember az alkohol elfogyasztására. Ez még nem függőség, de nagyon hamar azzá vállat.

Az alkohol kétségtelenül nagyon jó stressz oldó, így a depresszióra, szorongásra hajlamosabbak is szívesen nyúlnak a pohár után, amely egyelőre kellemes. Ez a viselkedés erősödni fog, és egyszer csak észrevétlenül elfogyasztotta azt a mennyiséget, amitől már függővé vált. Az említett okokon kívül a mindennapok monotonitása, örömök és élmények hiánya, a kulturális beszűkülés is lehet az alkoholizmus egyik kiváltója, ami főleg a vidéki kistelepüléseken fenyeget. Az értelmiségi alkoholfüggőkre is jellemző, hogy a mindennapok stresszében lemaradnak, elszoknak a kulturális programokról, és ezt az élményhiányt a legkényelmesebb módszerrel, az otthoni iszogatással pótolják. Természetesen a kiváltó okok általában komplexek, a genetikai meghatározottság mellett megjelenő pszichés és szociális problémák nagyon változatosak, és az alkoholizálással látszólag elfedődnek, valójában azonban felerősödnek. A környezet életvitelének példája is meghatározó. Szorongásos betegségekkel is szokott párosulni az alkoholizmus. A kérdés, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Az, hogy az alkoholfüggőség következményeként alakult-e ki a depresszió, a szorongás, következett be a kudarcélmény, vagy fordítva, a szakemberek számára sem mindig tisztázható egyértelműen.

Okok:

  • Genetikai komponensek szerepét jelzi, hogy családvizsgálatok az alkoholizmus tekintetében halmozódást mutattak ki az alkoholisták családjaiban. Ezekben a családokban magasabb az alkoholizmus előfordulási gyakorisága, kb. négyszer gyakrabban fordul elő az alkoholisták vérszerinti gyermekeinél, mint nem alkoholbetegek gyermekeinél. Az alkohol anyagcseréjében és a központi idegrendszer alkoholra adott válaszaiban a genetikai tényezők döntő szerepe csaknem biztos. Meghatározott öröklésmenet azonban nem bizonyítható.

 

  • Neurobiológiai elmélet szerint az agyi jutalmazó rendszer és az alkoholizmus kialakulása között kapcsolat tételezhető fel, melynek kutatása során több neurotranszmitter (az idegsejtek között információt közvetítő vegyületek) szerepe is felmerült (pl. dopamin, szerotonin, endogén-opiát rendszer).

 

  • Pszichodinamikai tényezők tárgyalásánál bizonyos személyiségvonások gyakori előfordulását említik (pl. magányosság, félénkség, gyanakvó, bizalmatlan, szorongó személyiség, depresszióra való hajlam, erőteljes emocionalitás, ellenséges és akár önpusztító indulatosság, bűnöző magatartás stb.).

 

  • Társadalmi-szociokultúrális tényezők is hatnak az ivási szokásokra, a következményes viselkedésre. A családi háttér, ill. az a környezet, ahol az egyén felnőtt, fontos szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában, alkoholisták esetében az előzményekben gyakori pl. a szétesett család, a megromlott kapcsolat a szülőkkel, családi konfliktusok. A tanulás is szerepet játszhat az alkoholizmus kifejlődésében, hiszen a gyermekek igyekeznek követni szüleik ivási szokásait. A gazdasági és a munkahelyi helyzet, a társadalmi változások szintén jelentős tényezők. Bizonyos foglalkozások esetén pl. vendéglősök, bárpultosok, pincérek, szeszipari dolgozók (főleg ha részt vesznek a sör-, bor- és égetettszesz-termelésben), sokkal gyakoribb a mértéktelen ivás és az ebből adódó egészségkárosodás, mint az átlaglakosság körében, mivel ebben a szektorban az alkohol fogyasztás megítélése kedvező és bőségesen rendelkezésre áll.
loading...
Ajánló
Kommentek
  1. Én