Egy müncheni kórházban dolgozó orvosnő segélykiáltása. Ezt mindenkinek látnia kell!

Tegnap a kórházunkban megbeszélést tartottunk a nálunk kialakult helyzetről és arról, hogy egy másik müncheni kórházban már tarthatatlan a helyzet. A körzeti orvosi rendelők nem tudják már kezelni a kialakult vészhelyzetet, ezért mindenkit a kórházakba küldenek.

Sok muszlim elutasítja, hogy őket orvosnők kezeljék és mi sem vagyunk hajlandók azok közé az állatok közé menni, különösen azokhoz, akik Afrikából jöttek.
A migránsok és az orvosi személyzet között a kapcsolat a rosszból a még rosszabbra fordult.
A múlt hét óta, azokat a migránsokat, akik kórházba mennek, a K-9-es rendőrségi egység tagjai kell, hogy kísérjék.
Sok bevándorló AIDS-es, szifiliszes, TBC-s és sok egyéb egzotikus betegsége van, úgyhogy mi, itt Európában, nem is tudjuk, hogyan kell kezelni őket. Ha egy receptet kapnak a gyógyszertárban, és megtudják, hogy azért készpénzben kell fizetni, a hihetetlen dühkitöréseket kapnak, különösen, ha a gyerekek gyógyszeréről van szó.

Ők otthagyják a gyermekeket a gyógyszertári személyzetnek ezekkel a szavakkal:
“Úgy, gyógyítsátok őket ti magatok!”
Így tehát, a rendőrség nem csak a klinikákat és kórházakat, hanem a nagy gyógyszertárakat is őrzi.
Nyíltan azt kérdezzük: hol vannak azok, akik a TV kamerák előtt és a pályaudvarokon plakátokkal üdvözölték a bevándorlókat?
Igen, a határokat már lezárták, de már itt vannak milliók és mi biztos, hogy nem tudunk tőlük megszabadulni.
Eddig a munkanélküliek száma Németországban 2,2 millió volt. Most lesz legalább 3,5 millió.
Hirdetés    

A legtöbb bevándorló egyáltalán nem foglalkoztatható. Ezek a legalapvetőbb oktatásban sem részesültek.
S mi több, a nők általában egyáltalán nem dolgoznak. Úgy saccolom, hogy minden tizedik nő közülük terhes. Több százezer közülük magával hozta a csecsemőjét és 6 éven aluli kisgyerekét, akik lesoványodottak, elhanyagoltak.
Ha ez így folytatódik, és a németek újra megnyitják határaikat, hazamegyek a Cseh Köztársaságba. Senki fog tudni engem ebben a helyzetben itt tartani, még ha kétszeres a fizetés itt, mint otthon. Én Németországba jöttem dolgozni, hogy nem Afrikába vagy a Közel-Keletre.
Még a professzor is azt mondta nekünk, aki a tanszéket vezeti, hogy mennyire elszomorítja , hogy egy takarítónő 800 euróért takarított itt minden nap évekig, majd jön egy migráns fiatal férfi a folyosón, aki mindent csak ingyen szeretne és ha nem kapja meg, akkor dührohamot kap.
Ez nekem tényleg nem kell! De attól tartok, hogy ha hazatérek, egy bizonyos ponton túl ugyanaz lesz a Cseh Köztársaságban is. Ha a precíz németek nem tudják kezelni ezt, ott Csehországban teljes lenne a káosz. Senkinek fogalma nincs róla, aki nem került velük kapcsolatba, hogy milyen állatok ezek, főleg azok, akik Afrikából jöttek, és hogy a muszlimok hogyan bánnak a mi dolgozóinkkal, munkatársainkkal, a vallásuknak megfelelő ellátást követelve.
Mostanáig a helyi kórház személyzete még nem kapta el azokat a betegségeket, amiket a sok száz, meg száz napi ellátást kapott bevándorló hurcolt be magával, de ez csak idő kérdése.
Egy Rajna közeli kórházban a migránsok késekkel támadták meg a személyzetet, azért, mert egy 8 hónapos gyereket halál közeli állapotban adtak át, akit korábban 3 hónapig fél Európán keresztül vonszoltak, és a gyermek két nap alatt meghalt. Annak ellenére, hogy top ellátást kapott az egyik legjobb gyermekgyógyászati klinikán Németországban.
Az orvost meg kellett műteni és két ápolónő az intenzív osztályon fekszik.
Senkit nem büntettek meg.
A helyi sajtóban tilos írni róla, így csak e-mailen keresztül tudunk az esetről.
Hirdetés    

Mi történt volna, hogy egy német szúrt volna meg egy orvost és az ápolókat a késsel?
Vagy ha ő öntötte volna saját szifilisszel-fertőzött vizeletét egy nővér arcába és így akarta volna őt a megfertőzni?
A minimum az lenne, hogy őt egyenesen a börtönbe vinnék, majd később a bíróság elé. Ezekkel az emberekkel – eddig semmi nem történt.
És ezért kérdezem, hogy most hol vannak mindazok, akik üdvözölték és fogadták őket a vasútállomásokon?
Otthon ülnek és várják, hogy még több vonat érkezzen és várják a pénzt a következő szereplésért, hogy statisztaként üdvözöljék a migránsokat az állomásokon.

Ha rajtam múlna, én felkérném ezeket az ujjongó fogadó üdvözlőket, hogy hozzák őket először ide, mint kísérőket, ide a kórház sürgősségi osztályára. Aztán betenném őket az egyik épületbe a bevándorlók közé, anélkül, hogy a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák vigyáznának rájuk ott, és nem lenne orvosi segítség sem.
Mert egyébként ma Bajorországban minden kórházban csak a fegyveres rendőrség és rendőrségi kutyák tudják fenntartani a rendet.

loading...

Megkérdezte a professzor, hogy hisz e ISTENBEN - NEM FOGOD ELHINNI MIT VÁLASZOLT A DIÁK!

Megkérdezte a professzor, hogy hisz e ISTENBEN - NEM FOGOD ELHINNI MIT VÁLASZOLT A DIÁK!

Prof: – Hiszel Istenben?
Diák: – Teljes mértékben, uram.
Prof: – Jó-e Isten?
Diák: – Természetesen.
Prof: – Mindenható-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? – A diák hallgat.
Prof: – Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: – Igen.
Prof: – Jó-e Sátán?
Diák: – Nem.
Prof: – Honnan származik Sátán?
Diák: – Istentől?
Prof: – Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: – Igen.
Prof: – A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: – Igen.
Prof: – És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: – Igen.
Prof: – Tehát ki teremtette a bűnt? – A diák nem válaszol.
Prof: – Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: – Igen, uram.
Prof: – Tehát, ki teremtette mindezeket? – A diák nem felel.
Prof: – A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: – Nem, uram.
Prof: – Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: – Nem uram, attól tartok nem.
Prof: – És mégis hiszel benne?
Diák: – Igen.
Prof: – A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na erre mit mondasz, fiam?

Diák: – Semmit. Nekem „csak” HITEM van.

Prof: – Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.

– A professzor ezzel befejezettnek tekintette volna a szemléltetést, de a diák nem mozdul.

Diák: – Professzor úr, kérdezhetek valamit?
Prof: – Persze, kérdezz csak.
Diák: – Professzor úr, létezik-e a hő?
Prof: – Igen.
Diák: – És létezik-e a hideg?
Prof: – Igen.
Diák: – Nem, uram, téved! Nem létezik!

– Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.

Diák: – Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak. -273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.

– Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.

Diák: – És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: – Igen. Hogyan beszélhetnénk Az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: – Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi. S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?

Prof: – Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: – Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: – Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: – Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni.
Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte, hanem annak hiánya! És most mondja meg nekem, professzor: Ön azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak, így van?
Prof: – Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: – Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
– A professzor megrázza a fejét.
Diák: – Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?

– Nagy zajongás támad az osztályban.

Diák: – És csak egy utolsó kérdést engedjen meg, professzor úr. Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha az Ön agyát?
– Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: – Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát? – Mivel nem érkezik válasz, a diák folytatja: – Úgy tűnik, senki sem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?

– A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: – Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: – Erről van szó, uram! Ember és Isten között is a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője!

A diák neve Albert Einstein volt....
http://img01.eblog.hu/cache/w660x660/data/286/3939/14487130835948_41328362802862_e.jpg

loading...

Ezért halt meg olyan korán Cserháti Zsuzsa

Cserháti Zsuzsa, ez az istenáldotta tehetség még mindig csak 67 éves lenne. Kivételes hangjára világsztárok figyeltek fel, mégis kettétört karrier az övé. Tanulságos történet arról, mi, hogyan és miért alakult úgy az énekesnő életében, ahogy...

Cserháti Zsuzsa balerinának készült, mégis énekesnő lett belőle. 10 évig tanult klasszikus balettet, ám nem sikerült a felvételi a Balettintézetbe. Ezután a Divatcsarnokba került mint tanuló, később eladóként dolgozott itt. 1965-ben kezdett el énekelni. Amikor Szécsi Pál nővére egy bárban meghallotta különleges hangját, azonnal szólt az öccsének, aki rögtön le is szerződtette vokalistának a turnéjára.

Egy felívelő karrier

A nagyközönség az 1972-es Táncdalfesztiválon ismerhette meg, ahol a Nem volt ő festő című dalt énekelte, és előadói díjat kapott.

A 70-es évek viszonylagos sikert hoztak Cserháti Zsuzsa számára: olyan slágereket énekelt fel ekkor, mint a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Szécsi Pál tragikus halálára íródott Árva fiú, a Boldogság, gyere haza vagy épp a fia, Krisztián születése után elénekelt Édes kisfiam.

Ez utóbbi dalnak a szövegét, amit sok szülő ma sem tud sírás nélkül végighallgatni Bradányi Iván eredetileg Kovács Katinak írta, ám ő lemondott róla Cserháti Zsuzsa javára, mert az ő karrierjének nagyobb szüksége volt rá. 1978-ban megjelent első, Cserháti Zsuzsa című nagylemeze.

A rejtélyes(?) hanyatlás

1981-es, Többé nincs megállás című lemeze után Cserhátival másfél évtizedig csak a rádió készített felvételeket. Ugyanis karakán, elvhű énekesnőként nemet mondott a hanglemezgyár nagyhatalmú urának, a Neoton Familia ellentmondást nem tűrő menedzserének, Erdős Péternek, amikor az arra kérte, legyen a Neoton Família háttérénekesnője.

Sőt a pletykák szerint Erdős szexuális ajánlatot is tett neki, amit Zsuzsa felháborodottan utasított vissza. A büszkeségében megbántott Erdős Péter ezután mindent megtett, hogy Cserhátinak soha többé ne teremjen babér, és a közönség végleg elfelejtse az énekesnőt.

A kényszerű száműzetés

A 80-as évek közepén öt évig Budapest legszínvonalasabb éjszakai mulatójában, a Moulin Rouge-ban énekelt – végre úgy adhatta elő kedvenc slágereit, ahogy mindig is szerette volna: karcos, dögös hanggal. Itt nem kellett megfelelnie a kor elvársainak,  soul- és dzsesszörökzöldeket énekelhetett, hatalmas sikerrel. Műsorát hallva Barbra Streisand felajánlotta, dolgozzon vele, de Cserháti nem vállalta a felkérést.

Az Erdős Péter okozta kényszerszáműzetés, a Moulin Rouge-ban megélt viszonylagos elzártság kis híján a mélybe taszította Zsuzsát. Rövid idő alatt nagyon elhízott, a Moulin Rouge is bezárta előtte kapuit, így 1987-ben fiával Debrecenbe költöztek, ahol az Arany Bika szálló bárjában lépett fel.

Rövid idő múlva visszatért Budapestre, ám szégyellte, hogy egykor csodálatos külseje megváltozott, gyakran még reflektort sem kért magára, úgy lépett fel éjszakai bárokban. Súlyos anyagi gondokkal és állandó szorongással küzdött.

Az újrafelfedezés és a soha nem látott népszerűség évei

1995-ben egy producer hallotta énekelni, és a következő évben végre megjelenhetett harmadik nagylemeze, a Hamu és gyémánt. A közönség újra felfedezte és végleg a szívébe zárta az énekesnőt. Zsuzsa telt házas koncerteket adott, lemezei óriási példányszámban keltek el.

Végre megvehette első saját lakását, ahol fiával, Krisztiánnal éltek. A siker erőt adott neki a gyógyuláshoz is: 1999-ben orvosi segítséggel 3 hónap alatt 30 kilót fogyott.

Újra a depresszió fogságában

Végül mégis legyőzte a szorongás, az a depresszió, amely a mellőzöttség éveiben olyan makacsul befészkelte magát az énekesnő mindennapjaiba, hogy még a siker időszakában sem tudott megszabadulni tőle. Egyre ritkábban lépett színpadra, rettegett, hogyan fogadja a közönség, és az is megesett, hogy néhány órával a kezdés előtt mondta le egy-egy fellépését.

Nem szedte a pajzsmirigy-gyógyszereit, depresszió, pánikbetegség, cukorbaj gyötörte ugyanabban az időben. 2003. július 23-án fia látogatóba érkezett hozzá, de későn: gyomorvérzés végzett vele.

A titokzatos halál

Az énekesnő halálával kapcsolatban évek óta találgatások folynak. Többek szerint öngyilkos lett. Fia így emlékszik vissza Cserháti Zsuzsa halálának napjára:

"Beléptem a lakásba, s őt az ágya mellett, a földön találtam. A későbbi szakorvosi jelentések szerint akkor már legalább két órája halott lehetett, mert a gyomorvérzés, ami elvitte, hihetetlenül gyors lefolyású dolog" - emlékezett Krisztián, a Story Online-nak.

Majd hozzáteszi:

Gyalázatos és megalázó volt az a villámvizit, amire a mentősök lelkesedéséből futotta. Anyámra mindössze néhány pillantást vetettek a szoba másik végéből, de a közelébe nem mentek. Azt mondták, úgyis meghalt, elvérzett. Aztán gyorsan el is mentek."

Az énekesnő orvosa szerint nagy szerepet játszott halálában cukorproblémája, ugyanis a normálisnak számító hatoshoz képest neki huszonkettes volt. Ráadásul pajzsmirigye szinte nem is működött, és ez további szív- és vérnyomásproblémákat okozott.

A kényszerű hallgatás, az igazságtalan mellőzöttség olyan mértékben aláásták Cserháti Zsuzsa testi-lelki egészségét, hogy az énekesnő szervezete fájdalmasan korán, 55 éves korában feladta a harcot.  

Dalaival azonban örökre velünk marad.

Forrás: http://vilaghalo.info

loading...

Senki sem hitt neki, amikor azt mondta kislánya ezt csinálja. Ezért fogta és felvette VIDEÓ-ra!

Ha ismered Michael Flatley és imádod a babákat, akkor ez a videó a kedvenced lesz.

Az ír sztepptánc egy táncfajta, amely a tradicionális ír táncokban gyökerezik. A legfőbb ismertetőjegyei a mereven tartott felsőtest és a gyors, precíz lábmozdulatok.

Wikipedia


A videóban látható kislány úgy járja az ír táncot, mintha évek óta ezt tanulná.

Járni még nem tud, de az ír táncot ügyesen ropja.

A kislány videóját már több mint két millióan látták! Reméljük tovább fogja örvendeztetni az internet népét tánctudásával. Mennyire édes?

Forrás: Twice

loading...

Egy gazdag édesapa megmutatta fiának, hogyan élnek a szegények! Szótlanul maradt attól, amit a fia mondott!

Egyszer egy jól kereső apa úgy döntött, elviszi vidékre hétéves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.

- Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.
- A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak.
- A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát.
- Mi megvásároljuk az élelmet, nekik van sajátjuk a kertben. És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. Te viszont, és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.


loading...

NEM FOGOD ELHINNI hogyan él ma! 33 éven át rossz diagnózissal élte életét.

Csodás történet áll Jane Abbott mögött, példaként szolgál minden ember számára, hogy soha sem késő!

Jean Abbott most 38 éves, élete nagyrészét ágyhoz kötve vagy kórházban töltötte. Születésekor egy agyi vérzés következtében kialakuló mindkét lábát érintő betegséggel diagnosztizálták, melynek neve: spasztikus diplégia.

A nőt akkor az ország egyik leghíresebb orvosa diagnosztizálta, így nem gondoltak arra, hogy tévedés történhetett. Egy véletlennek köszönhetően egy másik diagnózissal szembesült, mely szerint a fent említett betegséghez köze sincs, hanem egy úgynevezett Dopa-reszponzív disztóniában szenved.

Jean először kételkedett és tiltakozott az ellen, hogy a gyógyszert bevegye, úgy gondolta, biztosan nem segít rajta.

A férjének köszönhetően mégiscsak elkezdte szedni a gyógyszert. Két nap elteltével egyedül fel tudta húzni a cipőjét, hat hónap múlva pedig már magassarkúban táncolt.

loading...