Kifejező állat portrék

Állat portrék, melyen kedvenceink lelke látható

Manapság rengetek kisállat portré készül mellyel kiemelik kedvencük szépségét, de Anne Geier egy kicsit más irányból közelítette meg ezt a dolgot. Portréin keresztül az állatok lelkét, szellemi lényét szerette volna megörökíteni, ami a különleges körülményeknek köszönhetően sikerült is. Művészi képei szereplői ragyognak és jól látható egyéni személyiségük is.
Képein különösen összpontosít az állatok mélyen kifejező szemeire.

mymodernmet.com

loading...

A személyiség

Minden ember személyiség és mindenki más-más személyiség, nincs két egyforma, még az ikrek között is van eltérés.

Minden ember személyiség és mindenki más-más személyiség, nincs két egyforma, még az ikrek között is van eltérés.

Mi a személyiség?

A személyiség összetett fogalom. Magába foglalja az ember fizikai, lelki és szellemi tulajdonságainak csak rá jellemző kombinációja, amely őt egyedivé, megismételhetetlenné és megkülönböztethetővé teszi másoktól.

A személyiség egységes egész, ugyanakkor dinamikus is, hiszen a külső és a belső hatásokra reagálva egyaránt formálódik, fejlődik.

A személyiség fogalma kifejezi azt a gondolkodási, érzelmi, cselekvési és viselkedési mintázatot is, amely meghatározza az ember személyes stílusát és azt a módod, ahogy a fizikai és a társas környezetével kapcsolatba lép.

Mik a személyiség legfőbb jellemzői, összetevői?

Joy Paul Guilford amerikai pszichológus szerint: a testalkati sajátosságok, a fiziológiai jellemzők, a temperamentum, a szükségletek, a képességek – készségek, a beállítódás és az érdeklődés.

A személyiség fogalma és összetevői

  1. Morfológiai vagy testalkati jellemzők: a test magasság, formája, felépítése (leptoszom, piknikus vagy atletikus), az arctípus
  2. Fiziológia vagy életműködési jellemzők, amelyek meghatározzák a fizikai állapotát, teherbíró képességét, terhelhetőségét, vagy hogy milyen betegségre hajlamos.
  3. Temperamentum, azaz az egyén vérmérséklete, hogy gyorsan vagy lassan, közvetlenül vagy közvetetten reagál-e lelkileg a külső ingerekre. Pl.: szangvinikus, kolerikus, melankolikus vagy flegmatikus
  4. Szükségletek, azaz olyan belső vágyak, késztetések, aminek kielégítése érdekében az ember cselekszik. Pl.: éhség, szomjúság, ruházkodás, valahova tartozás vagy elismerés iránti vágy stb.
  5. Képességek – Készségek: Minden veleszületett, öröklött adottság, hajlam, illetve szerzett – gyakorlás és használat során kifejlődött és rendelkezésre álló speciális – képesség, amely egy teljesítmény eléréséhez szükségesek. (pl.: zenei tehetség, nyelvérzék, vagy a kézírás, mint gyakorlás útján szerzett képesség)
  6. Beállítódás: Az a mód, ahogy az ember a tényeket érzékeli, megítéli és érzelmileg értékeli majd a viselkedésével reagál. A beállítódás szerzett dolog, a korábbi tapasztalatok alapján és a társadalmi értékrend átvételével alakul ki.
  7. Érdeklődés, azaz mire figyel jobban oda az ember, milyen dolgokra vagy problémákra nyitott. pl.: humán vagy reál, elméleti vagy gyakorlati kérdések foglalkoztatják.

A személyiség egy széles körben elfogadott meghatározás szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént.

Egy másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását.

Freud pszichoanalitikus megközelítése szerint a személyiségnek három szférája különíthető el:

  • Ösztönén (ID): öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik.
  • ÉN (EGO): közvetít a belső valóság és a külvilág, az ösztönén és a felettes én között.
  • Felettes ÉN (Szuperego): szülői hatásra alakul ki. Ez képviseli a hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat.
loading...

Vércsoportunk és személyiségünk összefüggései

Az 1930-as években egy japán orvos, Furukava Takedzsi a munkássága során arra a következtetés jutott, hogy az ember vércsoportja és személyisége összefügg egymással.

Noha elmélete tudományosan nem bizonyított, az emberek hisznek benne, és Japánban nagyon népszerű személyiség-mutatónak számít.

0-vércsoport

A 0-vércsoportú ember nyitott, társaságkedvelő és szociálisan érzékeny. Nagyon népszerű, mert képes harmóniát teremteni egy csoport tagjai közt és gondoskodik a jó hangulatról. Könnyen teremt kapcsolatokat, szeret a középpontban lenni és azt is, ha hozzá alkalmazkodnak. Többnyire higgadt, magabiztos és rugalmas, de néha az ész elnyomja az érzelmeket, és ilyenkor kissé meggondolatlan vagy makacs. Jószívű és jóindulatú, de titkon mindenről megvan a saját véleménye és a kapcsolatokban számító lehet. Nemcsak érzelmi, hanem érdekkapcsolatokat is köthet.

Kreativitásához, művészi tehetségéhez gyakorlati érzék és akaraterő is társul, ami sikeressé teszi a munkában. Folyton mozogásban van és nyitott az új dolgokra, így hamar észreveszi a kínálkozó lehetőségeket. Céljainak képes szinte mindent alárendelni, nagyon kitartó.

Nagyvonalúan bánnak a pénzzel, olykor könnyelműen túlköltekezik, de remek pénzügyi, üzleti érzéke miatt hamar újabb pénzforrásokat talál.

A-vércsoport

Az A-vércsoport képviselőjéről azt tarják, hogy intellektuális, nyugodt, higgadt és befelé forduló, emiatt sokak számára távolságtartónak és zárkózottnak tűnhet. A hozzá hasonló temperamentumú emberekkel jön ki jól, a tőle eltérő személyiségekkel hajlamos a gorombaságra.

Kifelé nagyon határozottnak és erősnek tűnik, mert elnyomja érzelmeit, ám belül nagyon is érzékeny és sérülékeny. Munkájában és kapcsolataiban is ragaszkodó, szereti a megszokott ritmust, életvitelt és embereket. Biztonságra törekszik.

Lelkiismeretes, megbízható és szavahihető. Komoly, törvénytisztelő és pontos, bár gyakran túlzottan is merev és maximalista. Magas elvárásokat állít önmaga és környezete elé, tökéleteset szeretne nyújtani. Mindig megfontolt és mindent előre eltervez, a munkában fegyelmezett és kitartó. A munkája nagyon fontos a számára, de csak elhivatottságból, szenvedélyből tud cselekedni.

B-vércsoport

B- vércsoportú ember praktikus, realista és jó szervező. Nagy esélye van arra, hogy hatalmat és vezető pozíciót vívjon ki magának. Erős akaratú és rendkívül kitartó ember, aki megszerzi, amit akar. Mindig a maga útját járja, nem kedvelik az átlagos dolgokat és ők maguk sem átlagosak.

Kevésbé együttműködő. Magas követelményeket támaszt önmagával és másokkal szemben is. Hiba esetén nem elnéző, sokszor türelmetlen. Szigorúsága gyakran konfliktusokhoz vezet.

Érzelmi kapcsolatait mélyen, a maga teljességében éli meg. Bár gyengéd, szenvedélyes énjét kifelé rejtegeti, de hajlamos a féltékenységre. Fegyelmezett ember, akit nem lehet gyorsan kihozni sodrából. Igyekszik távol tartani magát minden túlzott érzelmi megnyilvánulástól, ezt egyébként másoknál is elítéli.

AB-vércsoport

Az AB-vércsoport képviselői összetett személyiségek. Egyszer nyitott és magabiztos, máskor szégyellős és félénk, emiatt kiszámíthatatlan. Érzelmi élete kiegyensúlyozatlan, hajlamos az érzelem és hangulatingadozásra. Cselekedeteit inkább ösztönei és megérzései irányítják, mint a tudatos akarat, emiatt tétovázó, ingatag, megbízhatatlan és nem elég kitartó. Jó tulajdonsága viszont, hogy gondolkodása rugalmas és szeret tanulni.

Nem akar környezete felett uralkodni, nagyon alkalmazkodó, sőt, önként rendeli magát alá annak, akitől támaszt remél és talál, és eközben még boldog is tud lenni. Odafigyel a környezetében élőkre, nagyon segítőkész és odaadó.

Mivel nagyon érzékeny és egy kicsit gyanakvó, így kapcsolataiban gyakran alaptalan félelmek, kétségek gyötrik. Időnként túl szentimentálissá válik, és túl mélyen és eltúlozva látja a dolgokat. Ha csalódott valakiben, akkor kritikussá válik és nem tud megbocsátani. Hajlamos lehet a depresszióra, de pozitív élmények vagy külső segítség hatására képes kilábalni belőle.

loading...

Extrovertált vagy introvertált típus vagy?

Befelé figyelő vagy kifelé forduló személyiség vagy? Ennek ismerete nem csak önismereti, hanem pályaválasztási, pályaalkalmassági, illetve párválasztási szempontból is segítségünkre lehet.

Az introverzió –extroverzió polaritás olyan tipológiai dimenzió, amely tükrözi alapvető személyiségjegyeinket, magatartásunkat és beállítottságunkat.

Az introverzió-extroverzió fogalmát Carl Gustav Jung vezette be a pszichológiában. A fogalompár arra utal, hogy figyelmünk milyen mértékben irányul befelé, önmagunk felé, vagy kifelé, a külvilág felé.
Az introverzió: befelé fordulást, az extroverzió: kifelé fordulást jelent.

Az, hogy személyiségünk a kettő közül melyik irányba mozdul el jobban, illetve milyen mértékben, az befolyásolja emberi kapcsolatainkat, munkastílusunkat, érdeklődésünk irányultságát. Így tehát ennek ismerete nem csak önismereti, hanem pályaválasztási, pályaalkalmassági, illetve párválasztási szempontból is segítségünkre lehet.

Mivel a személyiségünk folyamatosan alakul, ezért az évek során változhat introvertáltságunk vagy extrovertáltságunk mértéke, erőssége, de általában az alapszínezet megmarad.

A következő két csoport meghatározásai közül, válaszd ki, melyik oszlopból igazabbak rád az állítások.

"A" blokk:

 

  • Szeretem magam gyakran sok emberrel körülvenni.
  • Könnyű engem eltéríteni.
  • Könnyen megközelítem az embereket és teremtek új kapcsolatokat.
  • Gyakran hozok impulzívan döntéseket.
  • Azt szeretem a legjobban, ha a történések központjában vagyok; sok barátom van, kedvelem a mozgalmasságot és a társaságot.
  • Szívesen alakítom a szabadidőmet aktívan, mások társaságában.
  • Sosem hagyok másokban kétséget afelől, hogy mire gondolok és mi az álláspontom.
  • Érzéseim élénkek és spontánok, akárcsak én magam.
  • Számomra a legmegfelelőbb egy klubban eltöltött szabadság vagy egy jó barátaimmal közös csoportos utazás.
  • A problémáimat szívesen beszélem meg másokkal.

 

"B" blokk:

  • Fontos, hogy sok időt tudjak egyedül tölteni.
  • Jól tudok koncentrálni.
  • Elég visszafogott vagyok, és csak óvatosan építek új kapcsolatokat.
  • Alaposan átgondolok mindent, mielőtt cselekszem.
  • A nagy partik nem igazán nekem valók. Több örömet jelent számomra egy néhány jó baráttal töltött nyugodt este.
  • Szívesen töltöm a szabadidőmet egyedül, ábrándozással.
  • Nagyon kevés ember tudja, hogy mit gondolok valójában.
  • Semmi sem tud könnyen kibillenteni a nyugalmamból.
  • Az ideális szabadság számomra egy egyszemélyes utazás – talán egy magányos szigetre – vagy a túrázás a hegyekben.
  • Ha valami nyomaszt, azt inkább magamban rendezem el.

Az "A" blokk tartalma az extrovertált, míg a "B" blokk tartalma az introvertált személyiségtípus jegyeit mutatja. Amelyik blokkból több a Rád igaz állítás, abba a típuscsoportba tartozol.

 

Mi jellemzi a két személyiségtípust?

Gondolkodás, világnézet kapcsán:

Az introvertált embert a belső élményeik foglalkoztatják. Figyelmét és energiáit a saját belső világára irányítja, míg az extrovertált típus minden figyelmét és érdeklődését a környező világ, az emberek az események és a külső élmények kötik le, és életét az őt körülvevő világgal való kapcsolata tölti ki.

Az extrovertált ember a valóság tárgyaira alapoz, aszerint tájékozódik. Gondolatait, cselekedeteit és erkölcsi törvényeit a környező társadalom szokásai befolyásolják, határozzák meg.

Az introvertált fenntartással fordul a külvilág felé, mindent megkérdőjelez és elméleteket vet fel. Szerinte a világ nemcsak olyan, amilyen, hanem olyan is, amilyennek látszik, ezért sokszor szubjektív módon tájékozódik. Saját értékítélete szerint hoz döntést.

Emberi kapcsolatok tekintetében:

Az extrovertált ember közvetlen, nyitott barátkozó természetű. Könnyen és jól alkalmazkodik, kiterjedt társasági köre van. Kedveli az új helyzeteket, kalandokat, nyitott az új ötletekre. Élvezi a pörgést, ha egyszerre több izgalmas esemény zajlik körülötte. Mottója: „Minél több, annál jobb!”

Az introvertált típus csendes, megfontolt, zárkózott, visszahúzódó. Nagy társaságban, idegen közegben feszélyezetten mozog, a tömeg idegessé, feszültté teszi. Távolságtartó, nehezebben alkalmazkodik és teremt új kapcsolatokat. Jól elvan egyedül is. Általában kevés, de tartós és mély barátságok, viszonyok kialakítására törekszik. Mottója: „A kevesebb, néha több”.

Munka szerint:

Az extrovertáltak azokat a munkahelyeket kedvelik, ahol közvetlenül emberekkel dolgozhatnak, ami nem hosszú távú tervezgetést, hanem azonnal tetteket kíván. Tele van tetterővel, gyakran úgy érzi, szétveti az energia, és azonnal csinálnia kell valamit. A lassú vezetők, kollégák idegesítik.

Az introvertáltak inkább egyedül szeretnek dolgozni, amikor is átadhatják magukat gondolatainak, és alaposabban elmélyedhetnek néhány érdekes témában. Szívesen elmélkednek és keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire.

Reagálás az érzelmi stresszre és konfliktusra

Az introvertált személy érzelmi stressz vagy konfliktus esetén bezárul, visszahúzódik a csigaházába, és csendes szomorúságba burkolózik. Pesszimista és aggodalmas beállítottsága miatt könnyen depresszióssá válhat, és úgy érzi képtelen a cselekvésre.

Ha az extrovertált embert éri konfliktus vagy stressz, akkor társaságot keres, akivel kibeszélheti magát, vagy valamilyen tevékenységgel, mozgással vezeti le a feszültségét.

loading...

Téged vajon mi motivál?

Pénz, hiúság, hatalom, baráti kapcsolatok, tudásvágy? Kit ez, kit az lelkesít és motivál a továbblépésre.

Minden embernek van egy alapindítéka, ami leginkább vezérli a cselekedeteit. Pénz, hiúság, hatalom, baráti kapcsolatok, tudásvágy?

Pszichológiai kutatások szerint ez az alapmotívum a párkapcsolatban és a pályaválasztásban is tükröződik.

Természetesen az, hogy ki melyikben látja önmagát, sok tényezőtől függ. Neveltetés, környezeti hatások, eddigi tapasztalatok stb. Azért nagyjából, ha áttekintjük életünket, tetteinket, és annak okát, miértjét próbáljuk megragadni, valamely kategóriában találjuk magunkat. Valamely hajtóerő lök bennünket, belülről. Minden lépésnek kell egy ok, egy indíték.

A különböző indítékok öt fő témakör köré rendezhetők. Figyeld meg, hogy az alábbiak közül melyik motívum játssza a főszerepet az életedben? Miben látod az önmegvalósítást?

A teljesítmény centrikus

A teljesítmény centrikus ember legfőbb vágya, hogy jól, sőt tökéletesen végezze a feladatait. Örömmel tölti el, ha legyőzheti az akadályokat, ha a versenyben győzedelmeskedhet, ha önmagának és másoknak is megmutathatja és bizonyíthatja képességeit. Számára a munka és a produktivitás különösen nagy érték, szorgalmas és kitartó. Aktív, kezdeményező ember, Szereti a kihívásokat. Komoly követelményeket támaszt maga elé, de általában a képességeihez mérten választja meg a feladatait, ami garantálja a sikert. Nagy energia és vitalitás jellemi, teher- és munkabírása kiemelkedő.
Gyakoriak köztük a sportolók, kutatók, gazdasági üzleti életben dolgozok, ahol számszerűen bizonyíthatók az eredmények.

A hatalomvágyó

Akit a hatalomvágy hajt, az vezérszerepre törekszik, szeret másokat irányítani. A fölérendelt, befolyásos helyzeteket keresi, ahol kiélheti dominanciaigényét és szereplési vágyát. Aktív, magabiztos, önálló és független személyiség, aki mindig döntési helyzetben akar lenni, és akaratát másokra is rákényszeríti. Kissé narcisztikus és önző. Párkapcsolatban és baráti társaságban is rendszerint övé az utolsó szó. Előszeretettel barátkozik a nem különösebben népszerű és befolyásos emberekkel, és kevésbé törekvő párt választ magának, hogy elkerülje a két dudás egy csárdában problémát. Fontos számára a társadalmi elismerés, a rang, a pozíció. Szívesen veszi körül magát az erőt, a presztízst és a tekintélyt szimbolizáló tárgyakkal (hitelkártyák, luxusautó, luxus villa stb.)

A közösségi ember

A közösségi emberben nagy az affiliációs vagy társas szükséglet, a valahova tartozás igénye. Örömmel vesz részt a társas eseményekben, különböző csoportok, klubok aktívan tagja. Az ilyen személyiség barátságos, nyitott és oldott. Párkapcsolatban a hozzá hasonló magas társas motívummal rendelkező partnerrel jön ki legjobban. Jól kommunikál, szeretetre és elismerésre vágyik. Érzékenyen reagál, ha mások személyes vonzerejét vagy társas képességeit bírálják. Együttműködő, és kevésbé tud vagy akar ellenállni a csoportnyomásnak, kedveli a közösségi döntéseket. A konfliktusok megelőzésére, áthidalására és a feszültség oldására törekszik.
Pályaválasztása révén gyakran a szociális szférában tűnik fel. Szívesen karolja fel és támogatja a különböző társadalmi rétegek vagy csoportok ügyeit.

A tudásszomjas

A tudásszomjas személyiséget a kíváncsiság és a megismerési vágy hajtja. Ennek iránya lehet akár a szellemi ismeretszerzés, vagy akár a fizikai tapasztalatszerzés a kalandok, utazások megélése révén. Folyamatosan lelkesítik az új kihívások, a változatosság, szívesen jár még ismeretlen, kipróbált utakon. Nem hiányzik belőle a kreativitás és az ötletesség, az egyhangúság, a monotonitás, a rutin viszont megöli – a munkában éppúgy, mint a párkapcsolatban. Ezért gyakran olyan foglalkozást és partnert részesít előnyben, ami érdekes és kielégíti kíváncsiságát, vagy ahol kellő érdeklődést kap, hiszen tudását szívesen osztja meg mással.

Az intimitásvágyó

A magas intimitásszükséglettel bíró személy érzelmi melegséget sugárzó, szoros kapcsolatra törekszik másokkal. A nagy társasági élettel szemben, a személyes kommunikációt, a négyszemközti beszélgetést részesíti előnyben, ahol bátrabban megnyílik és feltárja gondolatait, félelmeit, elképzeléseit. Jobban odafigyel a másikra és meghallgatja partnerét.
A magas intimitásigénnyel rendelkező emberek sikeresek az egészségügy és a segítő, támogató foglalkozásokban.

loading...

A személyiség fejlődése

A személyiség szó a latin persona szóból ered, jelentése: álarc. Megjátszott szerep, rang, méltóság, személyes tulajdonságok összessége.

 

Tudományos tekintetben a személyiség adott biológiai alapokon természeti és társadalmi környezethatásokra kialakuló testi, szervezeti és pszichés történések egyedi rendezettségű összessége és egysége.

Hétköznapi értelemben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a pszichológia egyik központi fogalma. Ebben az értelemben minden ember személyiség. Maga a szó az ember egyéniségére illetve egyediségére vonatkozik. Megkülönböztető jegye, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez.

Két legfontosabb alkotóelemei, a biogén elemek és a pszichogén-szociogén elemek.

  • Biogén elemek: szervek, szervrendszer anyagcsere folyamatai, idegrendszerei állomány. Ezeket a biológia, a fiziológia és az orvostudomány vizsgálja.
  • Pszichogén-szociogén elemek: Ez a szféra közvetlenül épül rá a biogén szférára. Elsődleges eleme az ÉN, s további tényezői az érzelem, az akarat, a megismerés, és a jellem. Az ÉN, részben az úgynevezett szubjektív "ÉN"-en alapszik. Az egyén korábbi tapasztalatai alapján alkot önmagában egy képet önmagáról, amely a szubjektív ÉN.

 

A személyiség fejlődésének menetét egyszerre belső és külső tényezők is befolyásolják.

Belső tényezők: az öröklött és veleszületett tulajdonságok (adottságok).

Külső tényezők: a társadalmi, környezeti hatások (pl.: iskola, kortárscsoportok, család stb.).

 

Napjainkban is nagy port kavaró vitatéma a szakemberek között, hogy vajon az emberi személyiség fejlődése során melyik a leginkább meghatározó: a genetikai tényezők vagy inkább a környezeti hatások, a nevelés.

Erre a kérdésre különböző elméletek születtek. Az egyik elmélet szerint (kéttényezős konvergencia-elmélet) a fejlődésnek két tényezője van, az öröklött és a szerzett tulajdonságok, amelyek együttesen határozzák meg a gyermek lelki világának alakulását. Azonban az öröklött tulajdonságok a döntőbbek és a környezeti hatások csak a feltételeket biztosítják az öröklött tulajdonságok realizálódásához. Magam is hasonlóképp vélekedem.

Azonban a nativizmus képviselői az öröklést tekintik a fejlődés alapvető meghatározójának. Ez egy pszichológiai, bölcseleti irányzat, ami azt állítja, hogy az embernek vannak vele született készségei és képességei, amelyekkel születése pillanatában már rendelkezik és ezek segítségével tudja értelmezni a világot. Későbbi életünk során a környezet által kínált hatások nem befolyásolják személyes tulajdonságainkat, hiszen az határoz meg bennünket, amilyen géneket örököltünk.

A szociológiai elmélet pedig ennek a szöges ellentéte. Azt állítja, hogy a gyermek születésekor egy teljesen tiszta lappal érkezik e világra, nincsen semmiféle öröklés és vele született tulajdonsága, mert a gyermeket élete során a környezete formálja olyanná, amilyenné válik.

Azt gondolom, manapság többen egyetértenénk azzal az arany középútnak nevezhető elmélettel amelyet elsőként említettem, hogy a személyiség fejlődésére, alakulására hatással van a hozott, öröklött tényezők és a környezet, amelyben felnövünk, élünk. A következők erre a gondolatmenetre alapozódnak.

A fejlődést egy pozitív irányú változásnak, gyarapodásnak, gazdagodásnak nevezhetjük, alacsonyabb szintről egy magasabb szintre való eljutásról szól. A személyiség fejlődése ennél fogva egy olyan folyamat, amikor készségeinket, tulajdonságainkat a lehető legjobb szintre emeljük. A személyiség nem egy olyan szerkezet, amit az ember születésekor készen kap, hanem egy dinamikusan változó, alakuló rendszer, ami az egyedfejlődés folyamatában a természeti és társadalmi környezettel van állandó kölcsönhatásban. Ha az egyén fokozatosan és tartósan képessé válik arra, hogy képességeit és alkotó potenciálját érvényesíteni tudja úgy, hogy ennek módja társadalmilag értékes és egyre magasabb szinten képes ezt művelni, akkor a személyiségfejlődést optimálisnak tarthatjuk.

 

Ehhez azonban szüksége van a következőkre:

El kell sajátítania a szociális és tárgyi környezetben legmegfelelőbb magatartásformákat és ezzel együtt a szociális és tárgyi környezet jelentésrendszerét, valamint meg kell tanulnia az értékrendjét, önmagában ki kell alakítania, mint önálló lénynek a jelentését és mindezekkel együtt létre kell hoznia önszabályozó funkcióit.

Erikson például a személyiség fejlődését krízisek alapján határozta meg és ezek alapján nyolc szakaszra bontotta a fejlődés menetét. Az alábbi életkori szakaszokban az egymással szemben álló „végpontjaikat” határozta meg, vagyis az adott életszakaszban fennálló fő feladatot, gondolatot:

  1. Csecsemőkor (0-1 év között): Alapvető bizalom vagy bizalmatlanság. „Az vagyok, amiben reménykedem, s amilyen reményt nyújtok.” Fő feladat, a bizalmi kapcsolat elsajátítása.
  2. Kisgyermekkor (2-3 év között): Autonómia vagy kétségbeesés. „Az vagyok, amit szabadon akarhatok.” A gyermek kezdi saját és környezete határait megtalálni és azokat feszegetni.
  3. Óvodáskor (3-5 éves között): Kezdeményezés vagy bűntudat. „Az vagyok, aminek el tudom képzelni magamat.” Legjellemzőbb tényező a fantáziavilág, kreativitás fejlődése.
  4. Iskoláskor (6-11 éves között): Teljesítmény vagy kisebbrendűség. „Az vagyok, amit működtetni tudok.” A gyermek megtanulja irányítani tetteit, s azoknak értelmet, célt tulajdonítani.
  5. Serdülőkor (12-20 éves között): Identitás vagy szerepkonfúzió. Vagyis, „ki vagyok én?” A serdülők hatalmas önkutatásba kezdenek.
  6. Fiatal felnőttkor (25-40 éves között): Intimitás vagy izoláció. „Az vagyok, amit szeretek.” A fiatalok fő feladata, hogy igyekezzenek vágyaikat, álmaikat elérni, lehetőségeikhez mérten.
  7. Felnőttkor (40-60): Generativitás vagy stagnálás. Azaz újabb és újabb események, változások generálása vagy a meglévő helyzetben való stagnálás, a biztos megtartása. Ez az örökös körkérdésük.
  8. Időskor (60 évestől): Én-integritás vagy kétségbeesés. „Az vagyok, ami fennmarad belőlem.”

 

A személyiség folyton változhat és változik is. Egy ember személyisége millió dolog meghatározása, a lényeg: a tiszteletben tartás. Egymás tisztelete, elfogadása, hiszen a másik, úgy ahogy magunk is, egyszeri, egyedi és megismételhetetlen. Egyetlen. Ennél fogva minden személyiség egy kincs, telve tömérdek ékszerrel és persze sárral is.

Azt gondolom, folyamatos életfeladatunk, megtalálni egymásban, de legfőképp magunkban, a kincset.

loading...