Magyarország a mámorban

Hazánkban az alkoholizmus már népbetegségnek számít. Kb. 1 millióra tehető az alkoholproblémások száma és az egy főre eső évi alkoholfogyasztás 10,6%-a tiszta szesz. Évente 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben, amelyet hatvan-nyolcvan százalékban a túlzott alkoholfogyasztásra lehet visszavezetni (Fekete, 1996).

  • férfi/nő arány: 4:1 (a férfiaknál gyakrabban fordul elő)
  • alkoholizmus à magas státuszú férfiak vagy mélyszegénységben élő férfiak
  • zugivóság à nők
  • típusos kezdet: 16-30 éves kor

A szakértők felhívták a figyelmet a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségi, illetve egyéb jellegű társadalmi kockázataira. Ami az előbbit illeti, az alkohol okozta betegségek, illetve halálesetek száma az országban még soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt években: évi átlagban több mint 70 ezer, az alkoholfogyasztás következtében történt elhalálozást jegyeztek fel. Számos esetben végzetes egészségi kockázatok mellett az alkohol a bűnözés, ennek keretében az erőszakkal elkövetett bűncselekmények jelentős megnövekedéséhez is vezetett. A WHO globális megoldást sürget az alkoholizmus visszaszorítására, hiszen nem csak a halálozási statisztikákat lehetne kozmetikázni egy határozott fellépéssel: Európában a gyilkosságok és az erőszakos cselekedetek 40 százalékában áll alkoholos befolyásoltság a háttérben. Rengeteg autós gázolás történik ittas vezetők miatt, de a szempontok között meg kell említeni a nem várt terhességek, ezáltal az abortuszok magas számát, és a helytelen gyermeknevelés következményeit: az európai gyermekek 5-9 százaléka él az alkoholfüggőség miatt hátrányos helyzetű családban.

Az alábbi ábrán hazánk legnépszerűbb alkoholtípusait láthatjuk (1970 és 2010 között):

 

 

 

Ez a kép pedig önmagáért beszél. Jól látható, hogy Magyarország és szomszédos Szlovákiánk Európa élmezei alkoholfogyasztója. Sajnálatos, hogy ilyen dologban tűnünk ki.

Alább pontosabb adatokkal láthatjuk, mely országokban mennyit isznak.

 

loading...

Alkoholfogyasztás, alkoholizmus a várandós nők esetében

Sok esetben zéró tolarenciát érdemel az alkoholfogyasztás, s talán a legfontosabb eset ezek közül a várandós anyák esete.

Az alkoholfogyasztás társadalmunkban nem tilos, sőt, általában véve elfogadott szokás, természetesen a megfelelő határig, melyet az előbbiekben már bőven taglaltam. DE! Sok esetben zéró tolarenciát érdemel az alkoholfogyasztás, s talán a legfontosabb eset ezek közül a várandós anyák esete.

 

A terhesség ideje alatt nem szabad alkoholt fogyasztani!  Nagy problémát jelent az alkohol fogyasztása a terhesség alatt és a szülés után. Az anya alkoholizmusa változásokhoz vezet a magzaton, amelyek a terhesség bármelyik fázisában kialakulhatnak, ha a nő a terhesség ideje alatt iszik szeszes italokat.

Köztudott, hogy az alkohol teratogén anyag - azaz ártalmasan befolyásolja a magzat fejlődését. Átjut a méhlepényen, bekerül a magzat szervezetébe, aki nem tudja azt lebontani, azaz védtelen annak hatásaival szemben. Az alkohol, melyet a terhes nő elfogyaszt, a nyálkahártyán és az emésztőrendszeren keresztül a vérkeringésbe kerül, onnan pedig a magzat minden szervébe és minden szövetébe. Az anya vérkeringésén keresztül az alkohol a méhben fejlődő magzat véredényeibe is eljut.

A nőknél akik alkoholt isznak, sűrűbben jelentkeznek vetélések és koraszülések. A terhesség spontán megszakítását a megtermékenyítés létrejöttétől számított 28.-ik hétig vetélésnek nevezzük és ez mindig a magzat halálával végződik. A terhesség megszakítását ez az idő után koraszülésnek, az ekkor született újszülöttet pedig koraszülöttnek nevezzük. A koraszülött csecsemő kevésbé alkalmas a méhen kívüli életre mint a szokásos módon született csecsemő.

 

A következő problémákat okozhatja leggyakrabban az újszülött gyermeknél, ha alkoholista édesanya hozza világra:

  • absztinenciális szindróma: Amikor az alkoholistáknál gyorsan csökkentik vagy megszüntetik az alkohol bevitelét a szervezetbe. Az absztinenciális zavarok nagyon komoly jellegűek lehetnek, legtöbbször a beteg végső nyugtalansággal átszőtt dehidrációjával vannak kísérve, a végső esetekben pedig bekövetkezik a halál is. Erős pszihomotoros nyugtalanság, epileptikus görcsök és a delírium tremensz képviselik a legnehezebb alakjait ezeknek a zavaroknak. A könnyebb jellegű absztinenciális zavarok fejfájás, fájdalom, rendszertelen emésztés alakjában jelentkeznek egészen a könnyebb delíriumokig, nyugtalansági állapotokkal, stb. Az absztinenciális zavarok, amelyek az alkoholista anyától született újszülötteknél jelentkeznek, annak a hirtelen alkohol megszakításnak a következményei, amelyet az anyaméhben levő magzat az anya véréből kapott.
  • fetális alkohol szindróma: Az ilyen babák szellemileg elmaradottak, kis fejük van és funkcionális neurológiai rendellenességben szenvednek. Lemaradnak a szomatikus fejlődésben. Ez azt jelenti, hogy kisebb testsúllyal és kisebb testhosszal születnek a normális újszülöttekhez viszonyítva. Ezeknél a csecsemőknél később is lelassulhat a testsúly fejlődése valamint lemaradnak a testmagasság fejlődésében is az egykorúakhoz viszonyítva. Jelentkezhetnek az arc torzulásai is: a szemüreg rövid és szűk, kicsi az orruk és beesett az arcuk, az orr és a száj közötti távolság nagy. Úgynevezett minor anomáliák jelentkeznek: a fül és a szájpadlás rendellenességei, a kóros tenyér vonalak, meggörbült ujjak, fokozottabb szőrösödés és úgynevezett major anomáliák is jelentkeznek: kancsalság, csontrendszeri deformitások, a szív, a vese, a nemi szervek és más szervek rendellenességei.

 

/Bal oldalon a "normális" agy látható, a jobb oldalon pedig a "fetális alkohol szindrómával" megtámadt  baba agya/

  • mentális elmaradás (86%-os valószínűség)
  • fizikai anomáliák (26-34%-os valószínűség)
  • perinatális halálozás (17%-os valószínűség)

 

Azonban nem csak a gyermektervezés és a terhesség ideje alatt érdemes lemondani az alkohol fogyasztásáról, hanem a jövevény megszületése után is, a szoptatás ideje alatt. Ugyanis ha a szoptató anya alkoholt iszik, az súlyos következményekkel járhat. Az újszülött a legtöbb esetben anyatejjel táplálkozik, a mesterséges eledellel való táplálást egyedül akkor alkalmazzák, ha az anyának nincs elegendő teje vagy ha az anya beteg és a betegsége rosszabbodhat a szoptatás miatt vagy ha fennáll a veszély hogy a szoptatással az anya betegsége átmegy az újszülöttre. Ritka az egészséges anya aki nem akarja szoptatni a gyerekeit, ha erre nem léteznek különleges okok. Nálunk a legtöbb nő szoptatással neveli fel a gyerekeit. A tej az anya tejmirigyeiben képződik és mindaddig, amíg a baba szopik, erős kapcsolatot képez az anya és a gyermeke között. Az anyatej az első hónapokban a baba táplálkozásának az összes szükségletet kielégíti. Belőle megkapja a szükséges energia- és építő-anyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek nem csak az élet fenntartására, hanem a növekedésre és a fejlődésre is. Csak a szülés utáni pár hónap után szükséges a csecsemő étkezésébe a szoptatás mellett más élelmet is bevezetni, mert többé az anyatej nem elegendő az élelmezésére. Amíg a csecsemő szopik, függetlenül attól, hogy csak anyatejjel táplálkozik-e vagy még mással is, a tejjel az anya szervezetéből a csecsemő szervezetébe a csecsemő életének a fenntartásához nélkülözhetetlenül fontos anyagok mennek át. E fontos szerep mellett a szoptatásnak még egy szerepe van. A szoptatás alatt az anya és a csecsemő között meghitt viszony alakul ki. A csecsemő biztonság érzetet szerez. Érzi a szeretetet, a gyöngédséget, a melegséget, a biztonságot. Nyugodt és gondtalan lehet.

Az anyatejjel a csecsemő szervezetébe más anyagok is átvivődnek, amelyek az adott időpontban az anya vérkeringésében vannak.

 

Ezért semmiképpen sem célszerű már a terhesség tervezésének idejében, a terhesség alatt és a szülés után sem alkoholt fogyasztani, mert rendkívülien befolyásolja a magzat/újszülött/gyermek további fejlődését, életét!

loading...

Az alkoholizmus, mint családi betegség

Az alkoholizmus olyan betegség, amely az egész családra hatással van. Megpecsételi az alkoholistát és elszigeteli a családtagokat egymástól és a körülöttük lévő világtól. Mivel a családban mindenki érzéseit, gondolatait, cselekedeteit az alkoholista ivása határozza meg, ezért ez nem egy ember betegsége, hanem a családé.

Ahhoz, hogy legyőzzék az alkoholizmust, a családtagoknak először magukat kell megszabadítaniuk az alkoholista ivásától függetlenül. Ha egyszer szétszakították azokat a kötelékeket, amelyeket az alkoholizmus számukra jelent, akkor már az alkoholistának is tudnak majd segíteni:

A családtagok nem tudják az alkoholistánál ellenőrizni azt, hogy mennyit iszik. Csak azt tudják ellenőrizni, hogy mennyiben befolyásolja ez az ő életüket. Ezért a gyógyítást nem azzal kell kezdeni, hogy megpróbáljuk az alkoholistát józanon tartani, hanem a család többi tagját kell megszabadítani attól a hatástól, amit ez a betegség gyakorol rájuk. Három lépcsőfok van a család tagjai számára, hogy elkezdjék a gyógyítást:

  1. Ismereteket kell szerezni az alkoholizmusról, annak legfontosabb jellemzőiről és következményeiről, ezenkívül össze kell gyűjteni a felvilágosításokat a gyógyítás lehetőségeiről abban a közösségben, ahol él.
  2. Meg kell érteni a családi szerepeket. Gyakran az alkoholista családtag kedvéért vagy hogy megkönnyítsék a maguk életét, a családtagok olyan dolgokat tesznek, amelyek súlyosbítják a problémát. Például sajnálatból alkoholt adnak neki vagy jellemző az is, hogy a család tagjai sűrűn igazolásokat találnak ki mások számára, hogy megvédjék az alkoholistát az ivása következményeitől. Pedig fontos, hogy hagyják abba az alkoholista takargatását, mentegetését annak érdekében, hogy Ő teljes mértékben megérezze ivásának a következményeit. Viszont az sem járható út, mikor absztinenciára kényszerítik a beteget. Ha megértik, hogy ez nem egy egyszerű, otthon megoldható probléma, akkor a családtagok elkerülhetik, hogy részesévé váljanak a bajnak.
  3. Ahhoz, hogy fellépjünk az alkoholizmus ellen, ki kell lépnünk a család kereteiből. A családtagoknak szükségük van olyan megértő emberek segítségére, akik bátorítást és támaszt tudnak adni. Ekkor következik a szakemberhez való fordulás! Szerencsére nagyon sok segítség van a családtagok és az alkoholisták számára.

 

Néhány eset, amely a családokban zajlik, alkoholista családtaggal:

  • párkapcsolat megromlása
  • családon belüli erőszak: házastárs és/vagy gyermekek fizikai és/vagy lelki bántalmazása
  • rossz szülői minta
  • baráti és munkahelyi kapcsolatok romlás
  • a család anyagi és szociális helyzetének romlása
  • depresszió, személyiségzavarok, lelki problémák stb. okozója

Együtt élni egy alkoholistával, minden családtagnak és akár rokonnak is, szörnyű, nehéz megpróbáltatás. Egészségtelen környezet kicsiknek és nagyoknak egyaránt, kezelése, a helyzet javítása rendkívül fontos. Lenne. Azonban azt tapasztalhatjuk, sok család küzd ezzel a problémával, a megoldás akadályokba ütközik.

 

 

loading...

Az alkoholizmus szintjei, tünetei, gyógyításai

Hogy megállapítsuk, ki az alkoholista, legegyszerűbb talán, a tüneteket megvizsgálnunk az adott egyénnél, mennyire jellemzőek a következők rá? Amennyiben bizonyossá válunk abban, hogy itt bizony baj van, a teendő lépések korán sem egyszerűek. Talán a legnehezebb akadály, hogy magát az alkoholista embert, szembesítsük önmagával, szenvedélybetegségével. Legyen betegségtudata. Enélkül nem kezdődhet a gyógyulás, ez az első és legnehezebb lépcsőfok.

A diagnózis megállapítása a betegség kezdetén gyakran nehéz, még a szakemberek számára is. A beteg különböző testi panaszai miatt fordul többnyire orvoshoz, gyakran a rendszeres alkoholfogyasztást igyekszik tagadni. Ilyenkor a jelentkező tünetek (lelki, szociális, testi), a részletes kórelőzmény (nem ritkán hozzátartozók beszámolója alapján) és különböző vizsgálatok együtt segítenek a helyes diagnózis felállításában.

Lelki tünetek:

  • Sóvárgás, azaz ellenállhatatlan vágy az ivásra.
  • Kontrollvesztés, azaz a további alkoholizálás a kialakuló szövődmények, a kifejezett tiltás, az életvezetés törése ellenére is folytatódik.
  • A beteg az első pohár után nem tud megállni, kényszeresen iszik tovább.
  • Személyiségváltozás, mint például ingerlékenység, hangulatváltozások és ezek által vezérelt kritikátlan megnyilvánulások
  • Intellektuális funkciók hanyatlása.
  • Szociális tünetek:
  • Az egyén képtelen a munkára és a társadalmi beilleszkedésre. Indokolatlan munkahelyi hiányzások, teljesítménycsökkenés, majd akár elbocsátás.
  • Gyakran a házasság, ill. párkapcsolatok felbomlása
  • Barátokkal való kapcsolatmegromlás.

Testi tünetek: A lelki és szociális károsodásokkal párhuzamosan jönnek létre a testi károsodások, melyek gyakorlatilag az összes szervre kiterjedhetnek.

  • arcon apró hajszálér-tágulatok, néha borvirágos (vöröses) arc
  • kellemetlen szájszag
  • gyulladásos tünetek
  • magasvérnyomás-betegség
  • gyomorhurut, gyomorfekély, ennek következtében hányinger, hányás, gyomorfájás, étvágytalanság
  • hasnyálmirigy gyulladáshoz és cukorbetegséghez vezethet
  • májmegnagyobbodás
  • ajak-, nyelv-, gége-, nyelőcső, gyomor-, máj- és hasnyálmirigyrák
  • szív megnagyobbodás és szívelégtelenség
  • idegrendszer-károsodás
  • potenciazavarok
  • kézremegés, járászavar
  • agyi sorvadás, szellemi hanyatlás
  • emlékezetzavarok

 

Az alkoholfogyasztás szintjei:

  • Absztinensek: egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt
  • Szociális ivók: a mértékletes alkoholfogyasztók sorolhatók ide
  • Excesszív ivók: mértéktelen szeszfogyasztás jellemzi őket
  • Alkoholbetegek: dependensek, markáns elvonási tünetekkel
  • Krónikus alkoholbetegek: akiknek már testi-szellemi károsodása is van.

 

A függővé válás lépcsőfokai:

  • Korai szakasz:

Az alkohol kezdetben olyan, mint egy barát, aki segít megoldani a bajokat. Azután túl gyakran és túl sokat fordulnak ehhez a „baráthoz” és már-már problémát jelent megállni, abbahagyni az ivást. Ilyenkor nő a toleranciájuk az alkohollal szemben, így többet kell inniuk ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérjék. Ekkor elkezdenek titokban inni, kortyolgatni.

  • Közép szakasz: 

A függőség egyre nő, ahogy az alkohol egyre jobban befolyásolja az egyén életét. Elhanyagolják a munkájukat, a hobbijukat, a többi elfoglaltságot és a környezetében élő embereket. Ebben a szakaszban már naponta isznak.

  • Előrehaladott szakasz:

A függőség akkor válik dominánssá, amikor az alkohol kezdi ellenőrizni az alkoholistát. Elveszítik az ambíciójukat, a felelősségüket és az érdeklődésüket a dolgok iránt. Meghatározatlan félelmeik vannak, nem bíznak az emberekben és kerülik is őket, mondhatni antiszociálissá válnak. Ettől kezdve inniuk kell ahhoz, ho

gy megelőzzék az elvonás tüneteit.

 

Az alkoholbetegség típusai:

  • 1. típusú alkoholbeteg: felnőttkori kezdet, egyre nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt. Személyiség-jegyek: függőségi igény, az aggodalmaskodásra való hajlam, csendes, engedékeny, passzív, kóros bűnösség-tudat és befelé fordulás az uralkodó.
  • 2. típusú alkoholbeteg: korai kezdet, személyiségvonások: indulatos, vakmerő, agresszív, kiegyensúlyozatlan, és nem ritka az antiszociális személyiségzavar sem.

 

Az alkoholizmus gyógyítása, kezelése

Az alkoholizmus kialakulása több tényező együttes hatásának következménye, tünetei, szövődményei sokfélék lehetnek, éppen ezért a kezelésnek is komplexnek kell lennie. A kezelésnek magában kell foglalnia az alkoholfogyasztás következtében kialakult testi károsodások kezelését, az esetleges alkohol megvonási tünetek mérséklését, valamint pszichoszocioterápiát, rehabilitációt.

Az alkoholfogyasztás abbahagyását követően megvonási tünetek jelentkezhetnek:

  • fokozott izzadás
  • végtagremegés
  • nyugtalanság, rossz közérzet
  • rémálmok
  • vérnyomás-emelkedés
  • szapora szívverés
  • hányinger
  • esetenként epilepsziás görcsrohamok
  • delírium tremens (Az elvonási tünetek legsúlyosabb formája, ami olyan betegség, amely zavartságot, szétesett tudatállapotot jelent. A beteg tipikusan apró, nyüzsgő lényeket lát, hallucinál, nem tudja, hol van és ki ő.)

Ezek gyógyszeres kezelést igényelnek. A gyógyszeres kezelés során általában nyugtatószereket, antiepileptikumokat, nagy dózisú B-vitaminokat alkalmaznak leggyakrabban, emellett fontos a megfelelő táplálék és folyadékbevitel.
Ezen időszak lezajlását követően a kezelésben a rehabilitáció, utógondozás kerül előtérbe, melynek célja az absztinencia (alkoholmentes életmód) fenntartása, és a visszaesések megelőzése. Az alkoholbetegek kb. kétharmadánál más pszichiátriai zavar is fennáll (pl. hangulat- és szorongásos zavarok), melyek gyógyszeres kezelést igényelhetnek. A rehabilitáció és utógondozás során különféle pszichoterápiás eljárásokat alkalmaznak, pl. támogató, csoport- és egyéni pszichoterápiák, magatartásterápiák.

Önsegítő szervezetekbe, pl. a Névtelen Alkoholista mozgalomba (Alcoholics Anonymous, AA) való bekapcsolódás szintén segítheti az alkoholbetegek rehabilitációját. Ezekben a csoportokban a gyógyult és nem gyógyult alkoholbetegek közösen megbeszélik gondjaikat és egymást segítik.

Ezenkívül ma már létezik az alkohol iránti vágyat mérséklő gyógyszer is, mely segíthet a visszaesések kivédésében.

 

 

Gyógyulási esélyek:

Az alkoholizmus a mai terápiás módszerekkel jobb eséllyel gyógyítható, mint évekkel ezelőtt. A legnagyobb gyógyulási esély a gyógyszeres és pszicho-szocioterápiás kezelések kombinált alkalmazásával érhető el. Hosszútávú nemzetközi kutatások azt találták, hogy az alkoholbetegek kb. 8-39%-a absztinens lesz, 46-87%-a viszont visszaesik, alkoholfüggő marad. 0-33%-uk kontrollált ivóvá válik.

Összefoglalva tehát, az alkoholizmusból való kigyógyulás a következő lépcsőfokokon keresztül valósulhat meg:

  1. a probléma felismerése a szenvedélybeteg részéről
  2. szakemberhez való fordulás
  3. segítő környezet
  4. kezelés, gyógyszeres, terápia, csoportterápia
  5. „száraz” állapot elérése
  6. rehabilitáció

 

Az absztinenciáról

Az absztinencia önkéntes tartózkodás valamiféle vágy vagy testi cselekvés kielégítésétől, melyek a tapasztalatok szerint élvezetet okoznak. A kifejezés leggyakrabban közösülés, alkohol vagy táplálkozás terén használatos, vallási tilalom vagy gyakorlatias megfontolás miatt lép fel.

Alkohol absztinencia a mindenféle alkoholtartalmú termék fogyasztásától való tartózkodás. Ilyenkor csak olyan italok fogyasztása történik, mint a tea, kávé, víz, gyümölcslé, üdítőitalok. Az antialkoholizmusnak vallási, családi, filozófiai vagy társadalmi, vagy egyszerűen ízlésbeli okai is lehetnek.

Magatartási szabályok az absztinenciában:

  1. szabály: Szigorúan kerülje a kávéházakat és a társaságot amellyel valamikor együtt ivott!
  2. szabály: Otthon ne tartson alkoholt!
  3. szabály: Minden nap vegye be az Antabust!
  4. szabály: Minden ital nélküli napot úgy fogjon fel, mint tőkét!
  5. szabály: Ha válságra kerül sor, védje meg magát a szervezett védelmi rendszerrel!
  6. szabály: A kezelés során segítsen a többi betegnek, különösen ha válságban vannak!
  7. szabály: Nyíltan beszéljen saját magáról, mint alkoholistáról!
  8. szabály: Ha visszaesésre kerül sor, minél előbb jelentkezzen a szakorvosnál és folytassa a gyógyítást!

Minden absztinensnek, szigorúan kell tartania magát ezekhez a szabályokhoz egy évig.

loading...

Ki az alkoholista? Miért lesz azzá?

Arra a kérdésre, hogy kit nevezhetünk alkoholistának, megoszlanak a vélemények.Valaki csak a súlyos, látható tünetekkel rendelkező személyt, aki minden nap részeggé válik, de van aki pedig már azt is alkoholizmusnak tekinti, aki heti, alkalmi rendszerességgel fogyaszt.

Az alkoholizmus (más néven alkoholfüggőség) egy több, sokszor ellentmondó jelentéssel bíró kifejezés. Az orvosi megfogalmazások az alkoholizmust olyan szenvedélybetegségként írják le, mely az alkohol kitartó fogyasztásával jár a negatív következmények dacára.

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a szeszes italok rendszeres mértéktelen fogyasztásának kóros szenvedélyét jelenti.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és ICAA (Nemzetközi Alkohol és Kábítószer Ellenni Szervezet) közös meghatározása alapján: "Alkoholistának tekinthetők azok az erős ivók, akiknek szeszfogyasztása olyan mértékű, hogy az már észlelhető szellemi zavarral, a testi és szellemi egészség mellett az interperszonális kapcsolatok romlásával jár és károsítja az ivók társadalmi és anyagi helyzetét is. Alkoholistának tekinthetők mindazok, akiknél e jelenség kezdeti tünetei már mutatkoznak, ezért mindannyiuk gyógykezelése szükséges.”

Alkoholistának tekintjük tehát az olyan embert, aki függőségi viszonyba került az alkohollal szemben és akinél a mértéktelen és huzamos alkoholfogyasztás miatt kezdenek jelentkezni a testi, szellemi és szociális tönkremenés jelei. Kicsit szabadabban tolmácsolva, alkoholista az az ember, aki olyan függőségi viszonyba kerül az alkohollal szemben, hogy nem tud nélküle élni és ezért elveszti az ellenőrzést saját maga felett az ital miatt.

Az alkoholista az ivás megszállottja és mindig jó oka van az ivásra. Nem tud rendesen működni amíg nem fogyasztja el az italát, életének mindennapjait az alkohol határozza meg.

Ez a függőség lehet szellemi és/vagy fizikai.

  • A szellemi függőség az elfogyasztott italmennyiség feletti ellenőrzés elveszítését jelenti. Az illető személy, ha elkezd inni, nem állhat meg amíg be nem rúg. Ennél a függőségnél lehetséges rövid ideig tartó absztinencia néhány hétig vagy hónapig. De a következő alkalommal, amikor ismét megiszik egy italt, ugyanaz a helyzet történik: nem tud megállni addig, amíg nem lesz részeg.
  • A fizikai függőségnél az egyén rövid ideig sem lehet alkohol nélkül. Az illető személynél, ha abbahagyja az ivást, rögtön fellépnek az elvonási tünetek. A szervezet hozzászokott az alkohol bizonyos szintjére a vérben. Ha létrejön a szint csökkenése, akkor a szervezet absztinenciális válsággal reagál. Így figyelmezteti a szervezet az illető személyt, hogy ki kell egészítenie az alkohol szintet.

 

 

 

Mindez egy emberben, miért és hogyan alakulhat ki, tömérdek válasz, lehetőség létezik. Természetesen pontosan nem tudhatjuk, minden ember egy külön egyedi világ és általánosításokat nem húzhatunk csak úgy senkire. Azonban akad néhány tudományos megállapítás, amelyek tapasztalatokra, vizsgálatokra alapozva, hitelesnek minősülnek.

 

Az alkoholizmus kialakulásának okai, lehetőségei:

Minden valószínűség szerint az alkoholizmus erős testi hajlamra ráépülő lelki indíttatás nyomán alakul ki. Függ tehát az öröklött és a környezeti tényezőktől is. Az első időszakban inkább pszichés indíttatású vágyat érez az ember az alkohol elfogyasztására. Ez még nem függőség, de nagyon hamar azzá vállat.

Az alkohol kétségtelenül nagyon jó stressz oldó, így a depresszióra, szorongásra hajlamosabbak is szívesen nyúlnak a pohár után, amely egyelőre kellemes. Ez a viselkedés erősödni fog, és egyszer csak észrevétlenül elfogyasztotta azt a mennyiséget, amitől már függővé vált. Az említett okokon kívül a mindennapok monotonitása, örömök és élmények hiánya, a kulturális beszűkülés is lehet az alkoholizmus egyik kiváltója, ami főleg a vidéki kistelepüléseken fenyeget. Az értelmiségi alkoholfüggőkre is jellemző, hogy a mindennapok stresszében lemaradnak, elszoknak a kulturális programokról, és ezt az élményhiányt a legkényelmesebb módszerrel, az otthoni iszogatással pótolják. Természetesen a kiváltó okok általában komplexek, a genetikai meghatározottság mellett megjelenő pszichés és szociális problémák nagyon változatosak, és az alkoholizálással látszólag elfedődnek, valójában azonban felerősödnek. A környezet életvitelének példája is meghatározó. Szorongásos betegségekkel is szokott párosulni az alkoholizmus. A kérdés, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Az, hogy az alkoholfüggőség következményeként alakult-e ki a depresszió, a szorongás, következett be a kudarcélmény, vagy fordítva, a szakemberek számára sem mindig tisztázható egyértelműen.

Okok:

  • Genetikai komponensek szerepét jelzi, hogy családvizsgálatok az alkoholizmus tekintetében halmozódást mutattak ki az alkoholisták családjaiban. Ezekben a családokban magasabb az alkoholizmus előfordulási gyakorisága, kb. négyszer gyakrabban fordul elő az alkoholisták vérszerinti gyermekeinél, mint nem alkoholbetegek gyermekeinél. Az alkohol anyagcseréjében és a központi idegrendszer alkoholra adott válaszaiban a genetikai tényezők döntő szerepe csaknem biztos. Meghatározott öröklésmenet azonban nem bizonyítható.

 

  • Neurobiológiai elmélet szerint az agyi jutalmazó rendszer és az alkoholizmus kialakulása között kapcsolat tételezhető fel, melynek kutatása során több neurotranszmitter (az idegsejtek között információt közvetítő vegyületek) szerepe is felmerült (pl. dopamin, szerotonin, endogén-opiát rendszer).

 

  • Pszichodinamikai tényezők tárgyalásánál bizonyos személyiségvonások gyakori előfordulását említik (pl. magányosság, félénkség, gyanakvó, bizalmatlan, szorongó személyiség, depresszióra való hajlam, erőteljes emocionalitás, ellenséges és akár önpusztító indulatosság, bűnöző magatartás stb.).

 

  • Társadalmi-szociokultúrális tényezők is hatnak az ivási szokásokra, a következményes viselkedésre. A családi háttér, ill. az a környezet, ahol az egyén felnőtt, fontos szerepet játszik az alkoholizmus kialakulásában, alkoholisták esetében az előzményekben gyakori pl. a szétesett család, a megromlott kapcsolat a szülőkkel, családi konfliktusok. A tanulás is szerepet játszhat az alkoholizmus kifejlődésében, hiszen a gyermekek igyekeznek követni szüleik ivási szokásait. A gazdasági és a munkahelyi helyzet, a társadalmi változások szintén jelentős tényezők. Bizonyos foglalkozások esetén pl. vendéglősök, bárpultosok, pincérek, szeszipari dolgozók (főleg ha részt vesznek a sör-, bor- és égetettszesz-termelésben), sokkal gyakoribb a mértéktelen ivás és az ebből adódó egészségkárosodás, mint az átlaglakosság körében, mivel ebben a szektorban az alkohol fogyasztás megítélése kedvező és bőségesen rendelkezésre áll.
loading...

Hogyan hat az alkohol a szervezetre?

Nehéz megmondani, hogy mennyire változik viselkedésünk az alkoholfogyasztás következtében, hiszen különböző körülmények között más-más hatást válthat ki belőlünk. Függ ez az egyén fizikai állapotától és hangulatától, az épp aktuális érzelmi szintjétől illetve az elfogyasztott alkohol mennyiségétől, minőségétől, sőt, még a fogyasztás körülményeitől is.

 

 

Nehéz megmondani, hogy mennyire változik viselkedésünk az alkoholfogyasztás következtében, hiszen különböző körülmények között más-más hatást válthat ki belőlünk. Függ ez az egyén fizikai állapotától és hangulatától, az épp aktuális érzelmi szintjétől illetve az elfogyasztott alkohol mennyiségétől, minőségétől, sőt, még a fogyasztás körülményeitől is.

Az alkohol hatásának élvezetes tulajdonságai ismertek. Az ember központi idegrendszerére az alkohol tompító és kábító hatást gyakorol. A fogyasztó felszabadult, bódult, mámoros hatásban kellemesen érzi magát, gátlásaitól elszabadul, problémái eltompultnak tűnnek ebben az állapotban, s általában víg, jó kedély kíséri.

Az alkohol előbb megbénítja az agy felsőbb részeit, ami miatt az értelem és a viselkedés ellenőrzése lassan csökken és eltűnik, míg az alsóbb részei az agynak: az ösztön és az érzelmek mindjobban kifejezésre jutnak, és mindjobban felszabadulnak az agy felsőbb megbénított részeinek az ellenőrzése alól. Így az ittas ember legelőször úgy érzi, hogy minden egyszerűbb, mint amilyen volt, hogy a problémák elolvadnak és eltűnnek, hogy a nyelve könnyebben forog. Mindent amit mond elmésnek és okosnak tart. Többet nem szégyenlős, nem fél a környezetétől és nem fél a beszélőtársaitól, akikhez szabadon csatlakozik. Végül lassan meg is tetszik saját magának az új szerepben, egy új én-ben, akit idáig nem ismert és aki talán jobban tetszik neki az előbbi józan és normális én-jétől. Ha az ivás folytatódik, akkor a bírálás teljesen lecsökken és helyet ad a goromba, elfogadhatatlan viselkedésnek. A legnehezebb fokozatú ittasságban, az idegközpontok megbénulása miatt, zavar jön létre a mozdulatok ügyességében. Ekkor létrejön a dadogás, dülöngélés, pszichés elfásulás, jelentkezhet még rövidebb vagy hosszabb idejű tudatzavar, amikor a „film megszakad” és az illető semmire sem emlékezik.

Ha igazán nagy mennyiségű alkoholt iszik meg valaki, különösen ha ezt hirtelen csinálja, létrejön a vitális agyközpontok és a gerincvelő megbénulása, ami nehéz mérgezéshez, mély tudattalan állapothoz és legvégül halálhoz vezet.

Az alkoholfogyasztás rövid távú tüneteit, avagy a részegséget az etanol véráramba való kerülése okozza. Ez úgy kerülhet oda, hogyha a máj nem képes a hirtelen egyszerre kapott nagyobb mennyiségű összes alkoholt lebontani, így az bizonyos százalékban a vérben marad. A keringés által pedig eljut a szervezet minden részébe, így az agyba is, ahol ezek a rövid távú hatások könnyen megnyilvánulhatnak.

 

Az alkohol rövidtávú hatásai:

a) pozitív hatások:

Ha megfelelően kis mennyiségben isszuk, akkor tapasztalhatjuk meg az alkohol egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait. Kimutatható ugyanis, hogy az alkohol jótékony hatású az erekre nézve, tisztítja azok falait és ezáltal csökkenti az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázatát is. Mindezen túl fokozza a vérkeringést, valamint segíti a gyomorban a lipidek megemésztődését azáltal, hogy emulgeálja azokat. A vörösbor pedig magasabb vastartalma miatt a vérképzésre is jótékonyan hat, ezzel sokat segítve azokon, akik vérszegénységgel küzdenek. Képes kitágítani a bőrben elhelyezkedő hajszálereket, csökkentve ezáltal a testhőmérsékletet, és nem utolsó sorban növeli az étvágyat. Azonban ha rendszeresen fogyasztunk alkoholt, az irritálni fogja a gyomor falát, amely akár gyulladások kialakulásához is vezethet.

b) negatív hatások:

Az alkohol rövid távú negatív hatásai kellően nagy fogyasztás esetén viszonylag hamar jelentkeznek. A vérbe kerülve az alkohol minden szervünkhöz eljut, így a központi idegrendszerbe, az idegsejtekbe, a kisagyba és a hipotalamuszba (dopamint termelő jutalomközpont helye) is, ahol leginkább a következő hatásait fejti ki:

  • összefolyó beszéd
  • álmosság
  • fejfájás, rosszullét
  • hányás, hasmenés, gyomorrontás
  • torz látás és hallás 
  • légzési nehézségek, légzéskoordinálatlanság
  • különböző érzékleteink lassulása, tompulása
  • mozgáskoordináció akadályozottsága, kézremegés
  • idegsejtek működésének lassulása, gyengülése
  • csökkent ítélőképesség 
  • gátlások felszabadulása
  • agresszív viselkedés
  • vérszegénység 
  • tudatmódosulás
  • öntudatlanság 
  • kóma
  • emlékezetkiesés (az alkoholfogyasztó nem emlékszik a befolyásoltság idején történt eseményekre)

Ezeknek hatásai a szervezetbe bevitt alkoholmennyiségtől és az egyén szervezeti állapotától függ.

 

Az alkohol hosszú távú hatásai:

  • akaratlan sérülések (pl. autóbaleset, elesés, égés, vízbe fulladás) 
  • szándékos sérülések (pl. lőfegyverhasználat, szexuális zaklatás, családon belüli erőszak)
  • gyakoribb munkahelyi balesetek és termeléskiesés 
  • gyakoribb családi problémák, szakítások 
  • B1-vitamin-hiány, amely amnéziát, fásultságot és tájékozódási zavart eredményezhet 
  • alultápláltság 
  • szexuális problémák 
  • magas vérnyomás, agyvérzés és egyéb szívvel kapcsolatos megbetegedések 
  • idegkárosodás
  • fekélyek 
  • gyomorhurut (a gyomorfal gyulladása) 
  • májbetegség
  • száj- és torokrák
  • maradandó agykárosodás 
  • alkoholmérgezés 

 

A WHO adatai szerint komoly károsodás és a függőség kialakulásának veszélye nélkül a felnőtt férfi napi 40 g tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségű italt ihat meg, vagyis legfeljebb egy deci töményt vagy 3-4 dl bort vagy két üveg sört. A nőknél ennek fele, tehát 20 g a határ, amit nem szabad túllépni.

 

A részegségnek különböző fokai vannak, amelyek a szervezetbe juttatott alkohol mennyiségével vannak összefüggésben (ezt ezrelékben mérjük). A színterek a következők:

 

  • Normál tudatállapot: (kb 0,5 ezrelék alatt) az alkoholfogyasztásnak semmilyen látható következményét nem tapasztalhatjuk, a tudatállapot ilyen mennyiség esetén még teljesen normális.
  • Eufórikus állapot: (kb 0,3-1,2 ezrelékpont között) az illető kissé felszabadulttá, derűssé válik, illetve a megszokottnál többet beszél. A precíziós mozgások ügyetlenné válnak, de komolyabb egyensúlyzavarok nem lépnek fel.

     

  • Izgatottság: (kb 0,9-2,5 ezrelékig) a hangulat itt már nem egyértelműen derűs, sokkal inkább ingadozó. A delikvens adott esetben olyan dolgokat cselekszik, amit józan állapotban nem követne el. Megfigyelhetően lassulnak a reflexek, és romlik az érzékelés, valamint a felfogás. Észrevehetően bizonytalanná válik az egyensúlyérzet, súlyosabb esetben akár emlékezete is kihagyhat.
  • Zavarodottság: (kb 1,8-3,0 ezrelék között) a mozgáskoordináció már elég bizonytalan, és a térbeli tájékozódás képessége is romlik. A tudatos összemosódik a tudatalattival, cselekvésének szándékai nem egyértelműek. Rosszullét jelentkezhet: fejfájás, hányinger, vagy akár hányás is. Levertség, rossz artikuláció szintén jellemző, valamint a különböző külső ingerekre (főként fájdalomra) történő intenzívebb reakció.

  • Aluszékonyság: (kb 2,5-4,0 között) lomha mozdulatok, koordinálatlan mozgás jellemző, reakcióidő nagyon elhúzódhat bármiféle külső ingert illetően. Fokozott rosszullét, hányás, vizelettartási nehézségek jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben a személy képes akár a leglehetetlenebb testhelyzetekben is elaludni.
  • Kómás állapot: (kb 3,5-5,0-ig) Teljes eszméletvesztés, kórósan alacsony testhőmérséklet. Légzés és keringés koordinálatlanná válik, rosszabb esetben a légzés leállhat, ami fulladásos halált okoz.
  • Halál: a durván 5 ezrelékpont feletti véralkoholszint súlyos alkoholmérgezést okoz, túlélni gyakorlatilag lehetetlen.
loading...