A Hit - legbenső közvetlenségünk

A hit a vallások és azokon túl a mélyebb metafizika alapja - szokták mondani. Ez az állítás a mai ember számára zavarosnak tűnhet, mert ezeréves vallási dogmáink elferdítették a hit fogalmát. E cikk a valós hit keresése szellemében íródik - és annak reményében, hogy rátalálunk arra, ami elveszett.

Hitünk nem egyenlő vágyainkkal vagy félelmeinkkel, mégis legtöbbünk akkor mondja, hogy "elhiszem ezt", vagy "elhiszem azt", amikor vágyik az adott dologra, avagy fél valamitől. Példának okáért: "Elhiszem, hogy pozitív gondolkodással jobbá tudom tenni az életem." Ez a kijelentés - és a belévetett hit - csupán annyira súrolja az ősi hit lényegét, mint a tó partján a vízfelszínt csapkodó kisgyermek. E kijelentés a vágyakból táplálkozik, és azon félelmeinkből, hogy vágyainkat sohasem érjük el. Az más kérdés, hogy e hitnek van-e valóságalapja, vagy nincs.

A hit olyan bizonyosság, mellyel a logikusan gondolkodó elme egyszerűen nem tud mit kezdeni. A logika és az ok-okozat tárgykörén kívül esik. Az ember manapság jól felfogott érdeke szerint akármiben hihet... Istenben, ördögben, angyalokban, démonokban, stb. Azonban az e fajta, vágyakra és félelmekre alapozott hit sohasem nyújt igaz bizonyosságot, mivel alapvetően hamis. Nem azért hamis, mert tárgya nem valós (nem azért, mert ne lennének angyalok vagy démonok), hanem azért, mert az ősi hitnek ez a fajta hit árnyéka csupán - nem adja meg az ősi hit katartikus élményét. Így a mai értelemben vett hit egyszerűen alaptalan, mert kétes alapjai, a vágyak és félelmek: múlandóak.

Feltehetjük a kérdést, hogy amennyiben a mai, vágyakra és félelmekre épülő hit alaptalan, akkor az ősi hitnek mi adta megrendíthetetlen alapját? Mitől más az ősi hit, mint a mai?

A mai hittel ellentétben az ősi nem vágyakra vagy félelmekre épült. Nem is logikára. Mielőtt tovább mennénk, mindenki saját képességei szerint tűnődjön el ezen! [...] A további magyarázat előtt meg kell említenem a "tükrözést", mint emberi találmányt, mely amolyan utánzásként fogható fel. A kezdetekben a Lét alapvetően egységes volt. A benne keletkező törés, vagy ahogy nevezni szokták, "bukás" után azonban a Lét egyes részei elvesztették a Léttel való közvetlen kapcsolatot, és aláhullottak a földi életbe - legalábbis így tartja a Hagyomány (Hamvas Béla nyomán). Az ember elvesztette képességét, vagy szándékát a valós dolgok (pl. a valós hit) használatára, és saját játékszereket ötölt ki, melyek a Létbeli dolgok mintájára készültek. Mondhatni megtükrözte őket, és onnantól nem is nézett a valódira, hanem a tükörképet használta. Ilyen tükörképe a mai hit az ősi hitnek.

A mai hittel az ember olyasmit tesz, mint a kártyavár építés. Hitével igazolja vágyait és vágyaival hitét. Azaz egyik oldalra a hit kártyalapját helyezi, a másikra pedig a vágyét, melyek a kártyavárhoz hasonlóan megtámasztják egymást. Ez a metódus azonban - mint tudjuk - nem folytatható a végtelenségig. Hiányzik a szilárd alap és hiányzik a megtapasztalás bizonyossága.

És igen, a tulajdonképpeni megtapasztalás lehet az a kulcs, ami közelebb vihet minket az ősi hit lényegéhez. Ugyanis ezt a fajta hitet a lehető legközvetlenebbül tapasztalni kell, vágyaktól és félelmektől mentesen, melyek elzárhatják a tapasztalás útját. A vágyak és félelmek útján vezetett hit önmagába - azaz a félelmekbe és vágyakba - kanyarodik vissza. Egyszerűen nem tapasztal, hanem önmagát gerjeszti. Ez a gerjesztési folyamat pedig eltereli a figyelmet attól, amit valóban megtapasztalásnak nevezünk.

A Hagyomány azt mondja, hogy egyetlenegy valós létező van, nevezi Teremtőnek is. E Teremtő a Létben gyökerezik, és részei vagyunk mi is, itt a földi életben. Lényünk valós és halhatatlan része pókfonál vékonyságú szálakon van hozzá kötve, és e kapocs az, aminek felismerését hitnek nevezzük. Minél nagyobb a felismerés, a Hit, e kötelék annál szélesebb.

Az ősi Hit tehát közvetlen tapasztalata a Lét egységének. És mivel tapasztalat, inkább gyakorlati, mintsem elméleti tevékenység. Gondolati formákkal csak azok a dolgok írhatóak le egészében, amiket az ember megtapasztal, mert ez a tapasztalat adja az elmélet hitelességét. Így az ősi Hit hitelességét is a tapasztalás adja, mely hangsúlyozom, közvetlen(!) kapcsolat a Léttel.

A mai ember azért nem képes e megtapasztalásra, mert akciót és reakciót akar. Vagyis - helyesebben fogalmazva - az akciót és a reakciót véli saját lényének. Állandóan izeg-mozog, képtelen a megnyugvásra. A keleti szent embereken kívül kevesen képesek leülni és egyszerűen tapasztalni a Hitet. Leülni, befelé fordulni és közvetlen kapcsolatot létesíteni - a Léttel. [...] E befelé fordulást ne úgy képzeljük el, hogy leülünk és saját belső szerveinkre koncentrálunk... képzeljük el úgy, mint egy fénylő gömböt, ami maga a Lét, és amit vékony réteg por fed, rajta kívül csak az üresség honol. A vékony réteg a földi élet, az összes anyagi dolgával, az összes vágyával és félelmével, az összes gondolati játékszerével, az összes univerzummal és multiverzummal. Mi is egy porszem vagyunk e porrétegben, és befelé fordulni annyi, mint nem a világ dolgaira figyelni, hanem a Lét középpontjára.

A Hit ugyanis mindenkiben megvan. A közvetlen megtapasztalás képessége mindenkiben ott pihen - alig érzékelhető pókfonál csupán, de valós. Tulajdonképpen ez az emberi szeretet alapja - az emberi kötődések alapja. A csodák alapja és az örökélet kapuja. Mindenki tapasztalta már és mindenki e megtapasztalást hajszolja az idők végezetéig. A hibát általában ott követjük el, hogy e megtapasztalás eufórikus érzetét az anyagi világ dolgainak tulajdonítjuk, holott azok csupán eszközök, vagy helyesebben fogalmazva: tükrök - a tükröződő kép forrása pedig: a Lét.

loading...

A citrusfélék jótékony hatásai

A citrusfélék a nyár ajándékai. Nemcsak ásványi anyag és vitamintartalmuk, de hűsítő ízük miatt is kedvenc gyümölcseink közé tartoznak. Azonban ízükön, színűkön és magas C-vitamin tartalmukon túl számos egyéb olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek ismerete hasznos lehet mindennapjainkban.

Citrom

A benne pihenő vitaminmennyiségen túl a citrom remek fogyókúrás segédeszköz - amennyiben okosan használjuk. A manapság elterjedt citrom-kúrák sajnálatos várt, vagy épp nem várt mellékhatása a gyomorsav túltermelés, avagy a refluxos tünetek. Ezért a citrom-kúrák során nem szabad elhanyagolnunk a rendszeres (napi kis adagokban ötszöri) étkezést és a megfelelő (nemritkán 3-4 liter) víz, illetve folyadékpótlást. A mellékhatások kiküszöbölése után a citrom azonban remek emésztést segítő gyümölcs, ezért is ajánlott az étkezések előtt egy pohár langyos citromos víz.

Jelentős bioflavonoid tartalma miatt nagy szerepe van a betegségek megelőzésében, az érfalak rugalmasan tartásában, illetve a bőr fiatalságának megőrzésében. A bioflavonoidok nem toxikusak, és fő előfordulásu a citrusfélékben, a csipkebogyóban és a kamillában van.

A citrom ugyanakkor nagyon hatásos baktériumölő - Afrikában a kolerajárvány megelőzéséhez is használják a citrom levét -, akár felső légúti megbetegedésekről, akár pattanásos arcbőrről, akár korpás hajról van szó.

A felhasználása igen sokrétű lehet, a tea ízesítésétől kezdve a héjával való arcdörzsölésig, így teljesen ránk van bízva mennyit és mikor használunk belőle.

Mandarin

Mint általában a citrusfélék, a mandarin is gazdag vitaminokban. E vitamintartalomnak köszönhetően elősegíti a gyorsabb zsírégetést, ezért fogyókúránk kedvelt kiegészítője lehet.

A gyümölcs is és illóolaja is igen hatásos görcsoldó- (légző-, ideg- bélrendszeri görcsök), szélhajtó-, vizelethajtó-, élénkítő-szer. Segít a szervezet méregtelenítésében, tisztítja a májat, növeli a vörös-vértestek oxigén visszatartását, ezáltal tisztítva a vért. Héjának főzete csökkenti a vércukorszintet. Természetesen a héj felhasználása előtt győződjünk meg arról, hogy a felhasznált mandarin bio, azaz vegyszermentes.

Héjának főzete (3 gyümölcs héját forraljuk egy liter vízben tíz percig) mellett illóolaja is közkedvelt lazító hatása miatt, de készíthetünk belőle befőttet vagy lekvárt is.

Narancs

Mérsékelten nagy mennyiségben növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok, az immunglobulinok és a vírusfertőzés leküzdésében fontos szerepet játszó interferon szintjét a vérben.

A narancs hasznos részei közé sorolható a gyümölcs gerezdjeit elválasztó és a héj alatt található hártya, mely vízben oldható rostot, pektint tartalmaz. A pektin gátolja a zsírok felszívódását, ezáltal csökkenti a vér koleszterinszintjét, így közvetve az epekőképződés megelőzésében, illetve diétás kezelésében is fontos szerepe van. Nem elhanyagolható tulajdonsága még, hogy a vastagbélben segíti a káros anyagok mihamarabbi távozását.

Legelterjedtebb felhasználási módja a narancslé. A frissen facsart narancslé nemcsak C-vitamin bomba, de tele van limonénnel, és antioxidánsokkal. Ezenkívül gyümölcssalátákban és süteményekben íze nagyon jól elegyedik más ízekkel, kitűnő ízjavító - így számos konyha kedvenc alapanyaga.

Grapefruit

Nagy hasznát veszik a fogyókúrázók és diétázók, étrend kiegészítőként ugyanis felgyorsítja a kilók leadását. Hatása elképesztő folyadékmegkötő képességének köszönhető, ugyanis rostjai a gyomorban megduzzadva teltségérzetet keltenek. Másrészt képes az állati zsírok lebontására.

A természetgyógyászok kiemelik a grapefruit májtisztító hatását, kesernyés ízének tulajdonítva azt. A káliumban dús gyümölcs a máj megtisztításával vérünket is megtisztítja a lerakódástól.

Ha magjáról van szó, kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy korunkban ez amolyan újra-felfedezett csodaszer. A klinikai vizsgálatok szerint 800 féle vírus és baktérium, körülbelül 100 fajta gomba és bizonyos paraziták ellen is hatékony - mindeközben nem károsítja az ember szervezetét.

Azonban akármilyen elképesztő dolgokról is hallunk, vagy olvasunk, legyünk figyelmesek! Számos cikk hívja fel a figyelmet a grapefruit-mag és egyes gyógyszerek keveredésekor fellépő nem várt mellékhatásokra, ezért ha gyógyszert szedünk, esetleg várandós kismamák vagyunk, mindenekelőtt egyeztessünk orvosunkkal a grapefruit étrendünkbe történő bevonását illetően.

Mint a legtöbb citrusféle, e gyümölcs is frissen a legjobb, ám ha hosszan akarjuk tárolni, megfontolandó a lekvár- és befőtt-főzés mellett az aszalás - ekkor ugyanis nincs kitéve a felesleges hőkezeléseknek.

Láthatjuk, a citrusfélék számos hatással bírnak egészségünkre nézve... viszont ne legyünk elfogultak. A természetben fellelhető csaknem összes gyümölcs rendelkezik valamilyen egyedi tulajdonsággal, és nem csupán színükre, illatukra, vagy ízükre gondolok. Érdemes meggondolni, melyik héten milyen gyümölcs gazdagítsa étrendünket, mert egyrészt fő a változatosság, másrészt az ember viszonylag hamar megunja a grapefruithoz hasonló erőteljes ízeket.

loading...

Egy vietnami nő lehet a világ legidősebb embere

Az aranykort is megélt hölgy az egészséges táplálkozásra esküszik.

Nguyen Thi Tru vietnamban él, betöltötte a 121. életévét, és köszöni szépen jó egészségnek örvend. Minden jel arra mutat, hogy ő jelenleg Vietnam legidősebb lakosa. A helyi Guinness Rekordok szervezete ezért a Guinness Világrekordok szervezetéhez fordul, hogy jegyezzék be Nguyen Thi Tru elsőségét. Ugyanis a jelenlegi rekord tartó egy japán hölgy, aki 116 évesen nyerte el a kitüntetést.

 

Nguyen Thi Tru 11 gyermek édesanyja, közülük 4 még él. Jelenleg legfiatalabb fiának családjával él. Nguyen Thi Tru szerint a hosszú és boldog élet titka – amit ő már maga mögött tud- az optimista szemlélet, és az egészséges táplálkozás.

loading...

A karma felszámolásáról

A keleti tanok - köztük a buddhizmus - nagy hangsúlyt fektetnek saját és kollektív karmánk felszámolására. De mégis, az emberi ésszel felfoghatatlan ok-okozaton túl tulajdonképpen mi is a karma?

Az emberi élet tiszta lappal kezdődik... természetesen közbe lehetne vetni, hogy akkor mi van az előző életekből hozott karmával? A buddhizmusról szóló cikkeimben már tárgyaltam e kérdéskört, miszerint az emberi ego szintjén nincs szó újjászületésről, sokkal inkább újra testet öltésről. Tehát nincs halhatatlan lélek-mag az ego szintjén, viszont van egy mindent magába foglaló tudatosság - nevezhetjük Istennek - mely újra és újra beleveti magát az élet körforgásába.

Tehát az emberi élet tiszta lappal kezdődik. Viszont az előző életek - vagyis nem "saját" előző életeink, hanem a múlt előző életei - jelentős karmát helyeznek ránk már születésünk pillanatában. A karma tehát amolyan ok-okozati linearitás, melynek egyenes és megszabott iránya van, vagyis meghatározottság, korlát. Olyan múltbeli okok váltanak ki bennünk okozatokat, melyek nem is saját életünkben történtek, mégis hatást gyakorolnak ránk. Így lesz a karmából korlát, és így lesz a végtelen egységes létből lineáris és megszabott élet. Itt természetesen csupán születésünk pillanatáról van szó.

Képzeljük el, hogy beleszületünk akármelyik rasszba. Felcseperedésünk alatt megtanuljuk, hogy mi a különbség a fehérek, feketék, stb. között, hogy miért kell tartani az egyiktől és miért nem a másiktól, hogy milyen bűnöket követett el az egyik a másik ellen, stb. Ugyanezt megtanulják a többi rassz gyermekei is. Így láthatóvá válik, hogy míg a megszületés tiszta és gyakorlatilag karma-mentes, a felnövő generáció bizony jelentős előítéletet (karmát) örököl az elődöktől. Felnőtté válásunk alatt saját karmát is halmozunk képzeletbeli batyunkba, mely negatív vagy pozitív előítéletekből áll. Ezek úgymond egyéni karmák (nem a múlt tette ránk a terheket, hanem mi szedtük magunkra őket), ám nem választhatóak el a kollektív karmától, mivel saját egyéni karmánkat szépen és fokozatosan átadjuk felcseperedő gyermekeinknek is.

Ezt nevezzük linearitásnak. A múlt ítéletei mély völgyet vágnak életünk tisztán zöldellő tájképébe, mi kiépítjük a síneket, aztán már nincs más dolgunk, mint felülni a vonatra és várni a végállomást, a halált.

A karma (az emberi ítéletek, korlátok és meghatározottságok) felszámolása nem nehéz feladat. Nem is könnyű, egyszerűen csak feladat, mint a többi is. Olyan, mint megszerezni egy diplomát és naprakészen tartani a tudásunkat. A nehézség magunkban rejlik, nem a feladatban. Persze ennek az ellenkezője is igaz: a karma felszámolása egy életen át tartó hegymászás, olyan út, melynek sohasem látjuk, esetleg csak sejtjük a végét. Pokoli nehéz és életbevágóan fontos.

"A világszemlélet vagy világnézet nem egyéb, mint az individuális, más szóval, a lefokozott valóságban élő Én képzelgése, amelynek a valósággal csak egy-egy pontban és kivételesen van kapcsolata. Az individuális Én itt, a világnézet közepén szunnyadva éli életét. Hite az Én-hit: a hiúság; védelme: az önzés; féltése: az aggodalom."

Hamvas Béla - Scientia Sacra I.

A karma felszámolása ott kezdődik, hogy feltesszük a kérdést: ki vagyok én? Én vagyok a ruha amit hordok, a műsor amit nézek, én vagyok a test ami lélegzik, eszik és alszik? Én vagyok az elme, a gondolatok, az elméletek, a halmozódó tudás tárháza? Én vagyok az érzések, a vágyak, a sugallatok? Ezek együttese vagyok, vagy egyik sem? Részemről a válasz kézenfekvő, ám érdemes mindenkinek "egyénileg" elgondolkodni rajta.

A karma felszámolása azzal folytatódik, hogy ítéleteink helyébe nyitottságot helyezünk. Azt a fajta nyitottságot, ami nyugodt, ami nem törekszik sem a közelségre, sem a távolságra. Aminek öröm a szemlélés, akár távolról történik, akár közelről. Ez a fajta nyitottság a felemelkedés alapja. Amint erre az útra térünk, szétfoszlanak a karmánkból adódó korlátok.

Az igazi nehézségek ezek után következnek. Amikor az ember lemond előítéleteiről, addigi életfelfogásáról, több útra is rátérhet. Elképzelhető, hogy rátalál egy újabb életszemléletre, amiről azt gondolja, hogy az az igazi, a többi (ahogy eddig élt) hitvány és alantas. Megeshet, hogy annyira el akar távolodni az élet dolgaitól, hogy a legtöbb cselekvést eltaszítja magától, így sem ellátni, sem megvédeni nem tudja magát, így addigi korlátai helyébe tulajdonképpen újak lépnek.

Az élet és a Lét nem ugyanaz. Az élet az ok-okozati összefüggések játszótere, az örökös változás birodalma. Az életben semmi sem valódi, mert minden múlandó. A Létben minden valódi. Utunk során vagy a Létbe akarunk visszaolvadni, vagy az életet szebbé tenni. A Létbe való visszaolvadás az élet dolgairól való lemondást jelenti. Az élet szebbé tevése pedig az élet dolgainak, szépségeinek, fájdalmainak elfogadását. A két módszer - akármennyire is abszurd - ugyanoda vezet. Felvetődik a kérdés: mit jelent szebbé tenni az életet?

Az élet annál szebb, minél jobban a Létben gyökerezik. És annál jobban gyökerezik a Létben, minél inkább a Lét valós dolgai nyernek teret benne. Mint a szeretet, az éberség, és igen, a karma folyamatainak végtelensége. A karma felszámolását ugyanis nem az jelenti, hogy elhatárolódunk tőle. Amit meg kell tenni, azt meg kell tenni - és semmi sem könnyű. A karmát egyszerűen észre kell venni, nem pedig menekülni a sors elől. Amint éberségünk teret nyer, és ráeszmélünk a történések mögött megbúvó okozatiságra, már nem vagyunk kitéve annak a bizonyos linearitásnak, mert - mint mondani szokás - már tudjuk honnan fúj a szél. A "korlátok" (a karma, a hatás, az ok és az okozat) ugyanúgy megmaradnak, ám egyszerűen meglesz a képességünk átlépni őket. Megtesszük amit meg kell - és nem több... hisz karmánk és önmagunk korántsem ugyanaz. Így élhetünk teljes életet, olyan életet, ahol a karma, a hatás, az ok és az okozat nem korlát, hanem a Létben gyökerező tudatunk eszköze.

És eljön majd az idő, mikor az élet Létté tágul, mikor nem beszélünk majd karmáról, mert minden teher elsüllyed a múlt ingoványában. Ez a Lét, vagy állapot - amiről Hamvas Béla, Eckhart Tolle, vagy akár Buddha is beszélt - nem alárendelt az élet törvényeinek, hanem az élet törvényei vannak alárendelve neki.

loading...

A személyiség

Minden ember személyiség és mindenki más-más személyiség, nincs két egyforma, még az ikrek között is van eltérés.

Minden ember személyiség és mindenki más-más személyiség, nincs két egyforma, még az ikrek között is van eltérés.

Mi a személyiség?

A személyiség összetett fogalom. Magába foglalja az ember fizikai, lelki és szellemi tulajdonságainak csak rá jellemző kombinációja, amely őt egyedivé, megismételhetetlenné és megkülönböztethetővé teszi másoktól.

A személyiség egységes egész, ugyanakkor dinamikus is, hiszen a külső és a belső hatásokra reagálva egyaránt formálódik, fejlődik.

A személyiség fogalma kifejezi azt a gondolkodási, érzelmi, cselekvési és viselkedési mintázatot is, amely meghatározza az ember személyes stílusát és azt a módod, ahogy a fizikai és a társas környezetével kapcsolatba lép.

Mik a személyiség legfőbb jellemzői, összetevői?

Joy Paul Guilford amerikai pszichológus szerint: a testalkati sajátosságok, a fiziológiai jellemzők, a temperamentum, a szükségletek, a képességek – készségek, a beállítódás és az érdeklődés.

A személyiség fogalma és összetevői

  1. Morfológiai vagy testalkati jellemzők: a test magasság, formája, felépítése (leptoszom, piknikus vagy atletikus), az arctípus
  2. Fiziológia vagy életműködési jellemzők, amelyek meghatározzák a fizikai állapotát, teherbíró képességét, terhelhetőségét, vagy hogy milyen betegségre hajlamos.
  3. Temperamentum, azaz az egyén vérmérséklete, hogy gyorsan vagy lassan, közvetlenül vagy közvetetten reagál-e lelkileg a külső ingerekre. Pl.: szangvinikus, kolerikus, melankolikus vagy flegmatikus
  4. Szükségletek, azaz olyan belső vágyak, késztetések, aminek kielégítése érdekében az ember cselekszik. Pl.: éhség, szomjúság, ruházkodás, valahova tartozás vagy elismerés iránti vágy stb.
  5. Képességek – Készségek: Minden veleszületett, öröklött adottság, hajlam, illetve szerzett – gyakorlás és használat során kifejlődött és rendelkezésre álló speciális – képesség, amely egy teljesítmény eléréséhez szükségesek. (pl.: zenei tehetség, nyelvérzék, vagy a kézírás, mint gyakorlás útján szerzett képesség)
  6. Beállítódás: Az a mód, ahogy az ember a tényeket érzékeli, megítéli és érzelmileg értékeli majd a viselkedésével reagál. A beállítódás szerzett dolog, a korábbi tapasztalatok alapján és a társadalmi értékrend átvételével alakul ki.
  7. Érdeklődés, azaz mire figyel jobban oda az ember, milyen dolgokra vagy problémákra nyitott. pl.: humán vagy reál, elméleti vagy gyakorlati kérdések foglalkoztatják.

A személyiség egy széles körben elfogadott meghatározás szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént.

Egy másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását.

Freud pszichoanalitikus megközelítése szerint a személyiségnek három szférája különíthető el:

  • Ösztönén (ID): öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik.
  • ÉN (EGO): közvetít a belső valóság és a külvilág, az ösztönén és a felettes én között.
  • Felettes ÉN (Szuperego): szülői hatásra alakul ki. Ez képviseli a hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat.
loading...

Tökéletes időzítés

A pillanat elszáll, szokták mondani, ám megörökítésének időpontjában még történhetnek csodák... az önjelölt, avagy hivatásszerű fotós olykor csak a kész kép megtekintésekor értesül róla, milyen kincsre is tett szert.

loading...