Magyarország a mámorban

Hazánkban az alkoholizmus már népbetegségnek számít. Kb. 1 millióra tehető az alkoholproblémások száma és az egy főre eső évi alkoholfogyasztás 10,6%-a tiszta szesz. Évente 7-8 ezer ember hal meg májbetegségben, amelyet hatvan-nyolcvan százalékban a túlzott alkoholfogyasztásra lehet visszavezetni (Fekete, 1996).

  • férfi/nő arány: 4:1 (a férfiaknál gyakrabban fordul elő)
  • alkoholizmus à magas státuszú férfiak vagy mélyszegénységben élő férfiak
  • zugivóság à nők
  • típusos kezdet: 16-30 éves kor

A szakértők felhívták a figyelmet a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás súlyos egészségi, illetve egyéb jellegű társadalmi kockázataira. Ami az előbbit illeti, az alkohol okozta betegségek, illetve halálesetek száma az országban még soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt években: évi átlagban több mint 70 ezer, az alkoholfogyasztás következtében történt elhalálozást jegyeztek fel. Számos esetben végzetes egészségi kockázatok mellett az alkohol a bűnözés, ennek keretében az erőszakkal elkövetett bűncselekmények jelentős megnövekedéséhez is vezetett. A WHO globális megoldást sürget az alkoholizmus visszaszorítására, hiszen nem csak a halálozási statisztikákat lehetne kozmetikázni egy határozott fellépéssel: Európában a gyilkosságok és az erőszakos cselekedetek 40 százalékában áll alkoholos befolyásoltság a háttérben. Rengeteg autós gázolás történik ittas vezetők miatt, de a szempontok között meg kell említeni a nem várt terhességek, ezáltal az abortuszok magas számát, és a helytelen gyermeknevelés következményeit: az európai gyermekek 5-9 százaléka él az alkoholfüggőség miatt hátrányos helyzetű családban.

Az alábbi ábrán hazánk legnépszerűbb alkoholtípusait láthatjuk (1970 és 2010 között):

 

 

 

Ez a kép pedig önmagáért beszél. Jól látható, hogy Magyarország és szomszédos Szlovákiánk Európa élmezei alkoholfogyasztója. Sajnálatos, hogy ilyen dologban tűnünk ki.

Alább pontosabb adatokkal láthatjuk, mely országokban mennyit isznak.

 

loading...

Mikor vagyok depressziós?

A depresszió megnevezést gyakran használjuk a mindennapi életben, laikusként, azonban bizonyára mindannyian tudjuk, hogy igazából ez a kifejezés tudományos, orvosi, pszichiátriai fogalom. A két használat –köznyelvi és orvosi– jelentése némileg egyezik. Vagyis alapjai hasonlóak. Depressziósnak nevezzük a zárkózott, erősen melankolikus, befelé forduló, lehangolt embereket.

Valójában azonban a depresszió sokkal több, mint egy kis sopánkodás, vagy rossz hangulat. A depresszió a hangulatzavarok legsúlyosabb formája, ami a hangulaton kívül befolyásolja a beteg közérzetét, gondolatait, érzéseit, viselkedését és a fizikai állapotát is. Korábban sokan a depressziót inkább jellemhibának, vagy jobb esetben gyengeségnek gondolták. Ma már közismert, hogy a depresszió betegség, aminek megvan a biológiai és neurobiokémiai háttere. Néha egy stresszt okozó életesemény provokálja a depresszió kialakulását, de jelentkezhet minden megelőző, azonosítható ok nélkül is.

 

A depresszió kialakulásához hozzájáruló tényezők az alábbiak lehetnek:

Öröklődés: A kutatóknak sikerült néhány olyan gént azonosítaniuk, amelyek a betegség hátterében állhatnak, és jelenleg keresnek további géneket, melyek a depresszió egyéb formáival hozhatók kapcsolatba. Azonban nem mindenkinél alakul ki depresszió, akinek a családjában a depresszió már megjelent. Hasonló módon, depresszió alakulhat ki olyan embereknél is, ahol a családban korábban még nem fordult elő.

Személyiségtípus: Bizonyos személyiségjegyek, például az alacsony önértékelés, önállótlanság, kritikus és önkritikus hajlam, pesszimizmus és a stressz kezelésének nehézsége fogékonyabbá tesz a depresszió kialakulására.

Stressz: A hosszan tartó stressz (megoldatlan konfliktusok, lelki megterhelés), vagy a hirtelen jött stresszállapotok is (munkahely elvesztése, haláleset, válás, (de akár pozitív események is, mint például gyermekszületés), amikor az egyén életritmusa nagyon megváltozik, előhozhatják a depressziót.

Gyógyszerek használata: Bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása, hatásai (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, altatók, fogamzásgátlók) kapcsolatba hozható a depresszióval. Betegségek: Egy krónikus betegség, például szívbetegség, stroke, cukorbetegség, rák, vagy Alzheimer-kór fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A pajzsmirigy alulműködése szintén depresszióhoz vezethet.

 

Alkohol, nikotin, kábítószer használata: Egykoron a szakértők úgy tartották, hogy a depressziós emberek azért isznak, cigiznek és használnak tudatmódosító szereket, hogy csökkentsék a depressziót, de fordítva is igaz lehet ez: akik ezekkel a szerekkel élnek, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak és szorongók.


 

Hormonok: A nőknél kétszer olyan gyakran alakul ki a depresszió, mint a férfiaknál és ez alapján a kutatók felvetik, hogy a hormonális tényezőknek is szerepe lehet a depresszió kialakulásában.

Gyermekágyi depresszió: Nagyon gyakori, hogy a szülést követő néhány nap, illetve hét során az anyák nyomott hangulatot tapasztalnak és felmerül bennük az anyaságra való alkalmatlanságuk gondolata. Ennek a nyomott hangulatnak a súlyos formája a posztpartúm depresszió.

 

Mi utalhat arra, hogy valaki depresszióban szenved? Amennyiben a lenti tünetek közül legalább öt együttesen fennáll legalább két héten keresztül, a depresszió diagnózisa valószínűsíthető.

  • Rossz hangulat. A beteg szomorúnak, elhagyatottnak, reményvesztettnek érzi magát, időnként akár sírógörcsei is lehetnek. Jellemzően hajnalban, reggel a legsúlyosabb.
  • Az örömre való képesség elvesztése. A beteg korábban örömöt okozó dolgoknak, eseményeknek sem tud örülni. Fásultság érzése társul hozzá.
  • Kevesebb érdeklődés a szex iránt. Ha korábban aktív szexuális életet élt, drámaian csökken az érdeklődése a szexuális kapcsolat iránt.
  • A napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése. A beteg elveszti az érdeklődését, illetve nem tudja élvezni azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban élvezett, vagy amelyeket maga vagy családja érdekében meg kellene tennie.
  • Az önértékelés alacsony szintje. A beteg elveszti önbizalmát, önértékelését, súlyosabb esetben egy kívülálló számára jelentéktelennek tűnő dolgokon rágódik, múltbeli cselekedetei miatt indokolatlan mértékű önvád kínozza.
  • Alvászavar. Tipikusan túl korai ébredés és visszaalvási képtelenség, de aluszékonyság is lehet.
  • Csökkent koncentrálás, akadályoztatott gondolkodás. A betegnek koncentrálási és memória problémái vannak, melyeket jellemzően súlyosabbnak érez, mint amekkorák ténylegesen. Az érintett nehezen tud döntéseket meghozni, aggályos és habozó lesz.
  • Testtömeg változás. Az étvágy nagymértékben csökken vagy nő.
  • Agitáció vagy gátoltság. A depresszió egy bizonyos fajtájában jellemző, nem minden esetben. A beteg nyugtalan, ingerlékenynek, könnyen felbosszantható, vagy éppen teljesen meglassult, semmire sem reagál, gesztusai lelassulnak. A beteg érzelemmentesen, monoton hangon beszél.
  • Fáradtság. Gyakori tünet, hogy a beteg nyúzottnak érzi magát, egyre kevesebb energiája van a tevékenységeihez. Lehet, hogy olyan fáradtnak érzi magát reggel, mint amilyen fáradt volt, amikor előző éjszaka lefeküdt, nincs kedve felkelni, súlyosabb esetben nem is kel fel.
  • Halállal kapcsolatos gondolatok. A beteg sötéten látja a jövőt, gyakran gondol a halálra vagy az öngyilkosságra.

    Amennyiben ezek a tünetek legalább két hete fennállnak, és a korábbi magatartás megváltozásaként jelennek meg, érdemes komolyan venni. A testi okok kizárása (mint pl. pajzsmirigy alulműködés) céljából szükség lehet labor, vagy egyéb szakorvosi vizsgálatra is.

 

 

Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?

Ha azt veszi észre, hogy már egyáltalán nem érdekli Önt azok a tevékenységek, amelyeket korábban élvezett, ha szomorúnak érzi magát, tehetetlennek, fáradtnak, vagy értéktelennek, illetve, ha étkezési és alvási szokásai nagymértékben megváltoztak, forduljon orvosához, hogy eldöntsék, fennáll-e Önnél a depresszió. Ha ismer valakit, akinél észleli a depresszió tüneteit, bíztassa szakember segítségének igénybevételére. Szerencsére olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek biztonságosak és hatékonyak, még a legsúlyosabb formákban is. A megfelelő kezelés segítségével a legsúlyosabb depresszió is kezelhető, sőt általában néhány héten, komplikáltabb esetben néhány hónapon belül a beteg visszatérhet normális napi tevékenységéhez.

 

 

loading...

Ha a gyermek depressziós!

A depresszió olyan fogalom, amelyet hétköznapi értelemben szinte minden nap használunk. Mondjuk, ha rossz a kedvünk, ha sírósak vagyunk, ha nincs kedvünk semmihez, ha rosszul alszunk, ha nincs étvágyunk. Mindez a gyermekeknél is előfordul, sőt! Azonban meg kell tudnunk különböztetni a természetes, alkalmi rosszkedvet, nyűgösséget, a gyermekkori depressziótól.

A gyermek és serdülőkorban előforduló depresszív zavarok a leggyakoribb betegségek a 10-18 éves korosztályban.

 

A depresszió hivatalos fogalma szerint: a páciens szenved a hangulat esésétől, energiájának csökkenésétől, örömtelenségtől, a figyelem és az érdeklődés zavarától. Csökkenhet, vagy éppen növekedhet az étvágy, felléphet alvászavar, rossz álmokkal, gyakori ébredésekkel. Csökken az önértékelés, kifejezett értéktelenség és feleslegesség érzés kerekedhet felül. Előtérbe kerül a bűntudat és gyakran a szégyen. Fokozódhat a szorongás és a félelem, melynek következtében megjelennek a pszichoszomatikus tünetek, vagyis a lelki problémák testi tünetekben való jelentkezése. Fejfájás, hányinger, hasi panaszok, együttesen vagy külön-külön.

A depressziónak életkoroktól függően különféle súlyossági fokozatai lehetnek. A gyerekkori depresszióban gyakori a lehangoltság, a sírás, a kedvetlenség, a teljesítmény csökkenése, amely hamar eredményez tanulási zavarokat és iskolai eredményromlást. Gyakori az étvágytalanság, az étel elutasítása, félelem a lefekvéstől, az elalvástól. A depresszió felismerését nehezíti, hogy viselkedés és magatartászavarok, szorongásos betegségek, alkohol vagy drog kihágások fedik le a képet. Ez különösen a kamaszkorban gyakori. Gyakran hozzák összefüggésbe a rossz hangulatot a családban bekövetkezett krízisekkel: lakóhely vagy iskolaváltás, nagyszülők halála, kistestvér születése, szülők válása, családi tragédia stb. A nevelési problémák, vagy a betegség családi anamnézise is sokáig rejtve maradhatnak. A leggyakoribb jelentkezési formát a háziorvos ismerheti fel, hiszen a gyermek állandóan megbetegszik, testi tünetei jelentkeznek, amelyek mögött az ismételt labor és egyéb vizsgálatok se mutatnak ki kóros eltérést. A betegségeket extrém hangulati leromlás, ingadozás kísérheti.

Mivel a leletek negatívak, de a tünetek fennállnak, a környezet elfásul és megszüntetve az állandó orvoshoz járást, a tünetek rögzülhetnek. A depresszió legveszélyesebb és legtragikusabb következménye az öngyilkosság. Ha a gyermek azt érzi, hogy a környezete nem tud rajta segíteni, és ezért önmagát teszi felelőssé, küzd a bűntudattal és a kilátástalanmagánnyal. Amikor arra az elhatározásra jut, hogy nem akar tovább élni, önmagával együtt a problémát véli megszüntetni. A kísérletek száma mindig jóval több, mint a befejezett öngyilkosságok száma.

Szinte minden kísérlet előtt a gyermek ún. „segélykiáltás”-t ad a környezete felé. Azonban nagyon gyakran a környezetnek nincs is tudomása a kétségbeesésnek erről a fokáról. Az öngyilkossági veszélyre több rejtett kijelentés is utalhat. Ezek mind segélykiáltások. Az angol így nevezi: "cry for help" (sírás a segítségért, segélykiáltás), vagyis a gyermek nem meghalni akar - gyakran attól fél leginkább - hanem segítségért kiált. Nem elsődleges célja a halál, a létezés megszűnése, hanem a benne felgyülemlő lelki problémák levezetése, egy támasz, egy segítő kéz, egy menedék találása. Amennyiben ezt nem találja meg, úgy sodródik lassan az öngyilkosság, mint végső lehetőség, gondolatához.

 

A súlyos önértékelési és önkifejezési zavarban szenvedő gyermek kommunikációs lehetőségei is beszűkülnek. Figyelmeztető jel, ha magába zárkózik, ha csak negatív élményekről számol be, ha hirtelen megbocsát azoknak, akikre korábban haragudott. Gyakorivá válik, hogy a halállal kezd foglalkozni. Érdekelni kezdi hirtelen egy meghalt rokon, vagy kérdezgeti, hogy ha ő nem lenne, milyen lenne az élet nélküle. A patológiás (nem egyensúlyban levő) családi háttér elterelheti a figyelmet a gyermekben zajló veszélyes állapotról. Szakértőhöz kell fordulni.

 

Mik a lehetséges tünetei és hogyan kezelhető?

Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban depresszióról van-e szó, mindenképpen orvoshoz, vagy gyermek-szakpszichológushoz kell fordulni. Sokat segíthet a gyermeket és a családot jól ismerő háziorvos, aki eldöntheti, hova irányítja őt tovább. Szükség lehet gyógyszeres és/ vagy pszichoterápiára is. Utóbbinak több változata is lehetséges, melynek tartalmáról a szakember dönt. A szakvizsgálat fényt deríthet a személyiségvizsgálat segítségével a személyre jellemző depressziós vonásokra, kóros családi, kapcsolati és környezeti problémákra és a depresszióra jellemző kóros gondolkodásmódra, melyek átdolgozása a gyógyulás és a terápia alapja.

loading...

A jókedv forrása: a kőkorszaki életmód?

A lényeg tehát: viselkedj úgy, mint egy aktív, egészséges ember, és végül az is leszel!

Hangulatunk kétségtelenül összefügg az agyunkban zajló kémiai folyamatokkal. De maguk ezek a folyamatok messze nem csak kémiai úton – azaz gyógyszerekkel – befolyásolhatók! Korábban is bizonyították már a mozgás hangulatjavító hatását. Újabban egy merész kutató a kőkorszaki életmód előnyeit fedezte fel és alkalmazta, átütő sikerrel. 

Az alapgondolat hasonlít arra, mint amikor azt mondják:

Mosolyogj, nevess, és attól majd jókedvű leszel! Ezt fordított pszichológiának nevezzük. Hiszen  úgy tartjuk, miszerinti az ok-okozati viszony, a jókedv-nevetés együttes. Tehát az ok a jókedv, a következmény pedig ennek hatására a mosoly és a nevetés. Itt éppen hogy az utóbbiak lesznek okai – előidézői – a jókedvnek! Az ilyen gyakorlat maga is mosolyogtatónak tűnhet, de már William James (1898) óta komoly elméleti hátteret tudhat magáénak. James azt állítja, hogy érzelmeinket testi állapotainkból merítjük, aszerint, amilyen visszajelzést agyunk a testünktől, vagy arcunktól kap. 

Az úttörő kutató, Steve Ilardi (Kansas Egyetem) által összeállított életmód-program valószínűleg ezért is eredményes. Ilardi a módszert depresszió ellen dolgozta ki, ám tanácsait azoknak is érdemes megfogadnia, akik soha nem voltak depressziósak, csupán szeretnének testileg és lelkileg is fittebbek lenni, jobban ellenállni a hétköznapi stresszeknek, és a maximumot kihozni magukból. 

A modern embert munkája és sokféle kedvenc elfoglaltsága is könnyen bent tartja a szobában, és lassan már a vásárláshoz és a kapcsolattartáshoz sem kell kimennie az utcára. Főként azok maradnak szívesen otthon, akiknek rossz a kedvük, vagy úgy érzik, nincsenek kirobbanó formában. Ilardi azonban éppen nekik tanácsolja leginkább, hogy menjenek ki a szabadba, akár még az őszi-téli időszakban is, és gyalogoljanak, vagy fussanak. 

A legjobb, ha társaságban teszik. Egy korábbi kutatás ugyanis kimutatta, hogy az agyra sokkal jobb hatást gyakorol, ha többen futnak együtt, mint ha valaki egyedül rója a köröket. Az edzővel, vagy edzőtársakkal való edzés serkenti az agy emlékezetért felelős részét, a hippokampuszt, sőt még új idegsejtek születését is elősegítheti ezen a területen.

Az edzés továbbá egy egész sereg kémiai hírvivő termelését is fokozza: például a dopaminét és az endorfinokét. A dopamin újabb tanulmányok szerint nemcsak jutalmazó, hanem általános motiváltságunkat is fokozza; az endorfinok hatása pedig többek közt az a kellemes ellazulás és jó hangulat, amelyet az edzés hatására érzünk.

Hasonló módon hatnak az agyi hírvivőkre egyes élelmiszeripari termékek is, tehát z étkezés szintén lényeges momentum. Vannak egyéni eltérések, de a leggyakrabban a kávé, a csokoládé, a sajt, illetve mindaz, ami nátrium-glutamátot tartalmaz (például a kínai ételek többsége), vagy amiben cukor rejlik. Vajon javasolja-e valamelyiket Ilardi a jókedv fokozására? Nem, mivel ezek az ételek, italok rövid távon javítják csak hangulatunkat, hosszú távon függőséghez is vezethetnek. Bár ezek a függőségek erősségükben és következményeikben nem mérhetők a káros szenvedélyekhez, hosszú távon alááshatják egészségünket. Egyszóval ne adagoljuk túl magunkat kedvenc ételeinkből. A fejlett ipari társadalmakban az emberek átlag 40 kilogramm cukrot fogyasztanak el egy évben. Ez óriási mennyiség ahhoz képest, hogy néhány száz éve még nem is létezett cukor (csak a jóval egészségesebb méz), és hogy az emberek még évtizedekkel ezelőtt is csak évente 5 kilogramm cukrot ettek. A következményeket pedig ismerjük: tömeges elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák stb. 

Ilardi életmód-programjához a kiadós alvás is hozzá tartozik, így elmondható, hogy teljes mértékben megfelel a fitnesz-alapelveknek. Ő azonban egészen más irányból, az emberiség őstörténetéből indult. Fő eredménye pedig annak bizonyítása, hogy megfelelő életmóddal sokkal inkább megelőzhető és gyógyítható korunk népbetegsége, a depresszió, mint az egyre gyakrabban adott gyógyszerekkel. 

A gondolat szerint, jókedvűnek és kiegyensúlyozottnak lenni, önmagunkban megtalálható. Minden cselekvéseinktől és hozzáállásunktól függ. Igyekezzünk tehát a következőkre figyelni: étkezés, testmozgás, pihenés és a mosolygás!

Megoldás: a kőkorszaki életstílus 

A lényeg tehát: viselkedj úgy, mint egy aktív, egészséges ember, és végül az is leszel! 

Ezt azonban Ilardi szellemében így kell kiegészítenünk:

Viselkedj úgy, mint egy kőkorszaki ember… nem azért, hogy végül azzá válj, hanem, hogy elűzd a fellegeket! Azoknál ugyanis, akik ma sem élnek másként, mint a kőkorszakiak, szinte egyáltalán nem fordul elő a mélabú.

loading...

Tegyük tisztába magunkat!

Egy önismereti-önértékelési gyakorlatot hoztam Neked, ami segít felmérned hol vagy most az önfejlődés útján, és irányt mutat, hogy merre haladj tovább.

Mivel minden boldogság és lelki siker alapja a megfelelő önismeret, így nagyon fontos, hogy tisztába tegyük gondolatainkat a külvilágról, környezetünkről és mindenekelőtt saját magunkról.
Egy önismereti-önértékelési gyakorlatot hoztam Neked, ami segít felmérned hol vagy most az önfejlődés útján, és irányt mutat, hogy merre haladj tovább.

Mi a teendőd?

Vegyél elő egy papírlapot, és oszd fel 6 oszlopra, majd töltsd ki azokat a következő módon!

Az 1-es oszlopba sorold fel azokat a tulajdonságokat, képességeket és  személyiségvonásokat, amelyeket értékelsz, amelyek tetszenek másokban, a világban.

A 2.oszlopba azok a tulajdonságok, képességek, személyiségvonások kerüljenek, amelyeket kritizálni szoktál másokban, amelyek idegesítenek, bosszantanak mások viselkedésében.

A 3. oszlopba írd le, hogy mi az, amit mások szeretnek, értékelnek benned.

A 4. oszlopba az kerüljön, amit mások kritizálnak, nem szeretnek benned, amiben igyekeznek megváltoztatni, vagy változásra bírni.

Az 5. oszlopba sorold fel mindazt, amit szeretsz, értékelsz önmagadban,amiben szerinted jó vagy.

A 6.oszlopban azok a tulajdonságok, viselkedésformák stb. szerepeljenek, amiket nem szeretsz magadban, rendszeresen amiért kritizálod magadat, és amiről úgy véled, hogy változtatnod kellene.


Értékelés:

Mind a hat oszlop egy-egy önismereti tükör, ami rólad, vágyaidról, félelmeidről, kapcsolataidról árulkodik. Fontos, hogy tudatosítsd magadban, hogy mivel van dolgod és mi az, amivel nem vagy csak kevésbé kell foglalkoznod.

Az 5. oszlopban leírtad mindazt, amire máris támaszkodhatsz, mert becsülsz önmagadban.
Tipp: Ha
ide alig írtál valamit, akkor érdemes erősítened az önbizalomadat. Amit máris megtehetsz azzal, hogy újragondolod a kérdést, és fel nem kelsz addig, amíg legalább 20 dolgot le nem írsz ide, amit egy picit is szeretsz magadon. Lehetnek akár olyan apróságok is, hogy pl.:„szép hosszú a szempillám”, „finom húslevest tudok főzni” stb.

Mindaz, ami az 1-es oszlopban szerepel, vagyis amit másokban szeretsz, az már benned is megvan, vagy afelé haladsz, hiszen felismerted magadat a másik személyében.

A 2. és a 6. oszlopban szereplő dolgok sok esetben az „árnyékszemélyiségedre” utalnak. Arra, ami megvan benned, de nem akarod vagy nem tudod elfogadni, ezért kizárod magadból.
A 2. oszlop, a „más szemében a gerendát” kategória. Az itt felsoroltak is megvannak benned, de azokat önmagadon kívülre helyezed, "kivetítetted másra", mert nem vagy hajlandó felismerni azok lehetséges létezését önmagadban.
A 6-os oszlopban leírtakkal kapcsolatban valamivel jobb a helyzet, hiszen azok létezését már valamennyire tudatosítottad magadban, így könnyebb velük az önismereti munka.

A 3-as és 4-es oszlop tartalma rólad szól, de közvetett módon, mivel a másoktól kapott visszajelzések a másik ember értékrendszerét, gondolatvilágát, hozzád kapcsolódó érzésvilágát is tartalmazzák.
Vagyis ezek révén a kapcsolatotokról és a másik személyiségéről is információt szerezhetsz.
A 3. oszlopban felsoroltak lehet, hogy megvannak benned, ugyanakkor azt is jelzik, hogy az másik ember számára is fontos, értékes, őbenne is megvan, illetve szeretné, ha meglenne…
A 4. oszlop tartalma nem kizárt, hogy megvan benned, de arról is árulkodik, hogy mivel van problémája a társadnak, mi az, amit ő a saját tökéletlensége, önelfogadási hiánya miatt kivetít rád, mert önmagában nem mer szembenézni vele.

Amennyiben téged a másik kritizálása nem érint, nem bánt, nem sért, akkor az, teljesen az ő problémája. Ha azonban sért, bánt, amit a másik kritizál benned, akkor azzal még neked is van dolgod, különben nem érintene kellemetlenül.
S aztán gondolataink rendszerezése után, nézzük meg egy gyors, könnyű tesztben, mi jellemző ránk életünk rendezése kapcsán? Minden perced betáblázod, vagy csak ahogy esik, úgy puffan? Várod a sült galambot vagy a kezedbe veszed életed irányítását? Végezd el az alábbi önismereti tesztet és minden kiderül!
Sokan emlékeztető cédulákat, személyes tárgyakat tűznek a falitáblára, tartanak az íróasztalukon vagy hordanak a kis táskájukba. Ezek az első pillantásra jelentéktelennek tűnő apróságok, sokat elárulnak a személyiségedről, és arról, hogyan rendezed be, szervezed az életedet.

Mi a feladat?

Olvasd el az alábbi három listát, és válaszd ki azokat a tárgyakat, amelyek nálad is előfordulnak. Minden tárgy egy pontot ér.

“A” lista:
fénykép rólad és a párodról, egy kedves üzenet, régi belépőjegyek, szép madártoll, divatékszerek, sminkszerek, neked címzett képeslap, gyermeked rajzai, kedvenc kabalád, marcipánszív, meghívó egy rendezvényre, ahova el akarsz menni

“B” lista:
színház- vagy kondi bérlet, naptár, fontos telefonszámok, elintézendők listája, bevásárló lista, kulcs, olló, tű és cérna, receptek, kalóriatáblázat, sebtapasz,

“C” lista:
befizetendő számlák, múlt évi naptár, érvényes menetjegyek, vidám fotók, telefonszámok cetliken, előhívatlan negatívok, leszakadt gomb, szemüveg, találkozók időpontja, érdekes újságkivágások, vázlatrajzok vagy ötletfüzet

Eredmények:

Amelyik listán a legtöbb pontod van, annak az eredménye jellemző rád. Ha hasonló pontjaid vannak a listákon, akkor kevert típus vagy. Nem kell figyelembe venni azt a listát, ahol a legkevesebb pontot értél el, illetve ha a legalacsonyabb pontszám nem éri el a legmagasabb pontszám felét.

Legtöbb pont az A listán:
Alapvetően romantikus, szentimentális és érzelmes ember vagy. aki szíveses merül el és idézi fel a múlt szép emlékeit. A jelent kissé kiábrándítónak találod, a jövőtől pedig egyszerűen félsz. Szereted, ha gondoskodnak rólad, ha kitalálják a gondolataidat, és leveszik válladról az intézkedés terhét. Kerülöd a konfliktusokat és a kellemetlen helyzeteket, ám ha belekerülsz, akkor megdöbbenve, értetlenül és bizonytalanul állsz a helyzet előtt. A boldogságot és a helyzetek megoldását mindig mástól várod, rendszerint a szerelmedtől vagy a családodtól. Az önismeret fejlesztés, és a személyes felelősségvállalás segít, hogy tanulj a hibáidból.

Legtöbb pont a B listán:
Józan, tudatos és felelősségteljes ember vagy. Fontos számodra a biztonság, és úgy érzed, hogy az a legjobb, ha magad veszed kezedbe életed irányítását. Pontos napirendet készítesz és azt be is tartod. Tudsz és akarsz javítani az életeden. Meggyőződésed, ha keményen és céltudatosan dolgozol a jelenben, akkor a jövőd szebb és boldogabb lesz. Ez az állandó előrefigyelés olyan hűvössé és célorientálttá tehet, hogy nemcsak az elért eredményeidnek nem tudsz örülni, hanem a pillanat szépségének sem. Pedig jót tenne, ha kicsit élveznéd is az életet, és odafigyelnél másokra.

Legtöbb pont a C listán:
Spontán, kalandvágyó ember vagy, aki vidáman, de kissé meggondolatlanul él bele a világba, „ahogy esik, úgy puffan”. Szerinted a dolgok alakulása a szerencsétől függ, ami egyben mentség is arra, ha nem éred el azt, amit szerettél volna. Nyitott és könnyed vagy, hamar kiszúrod a jó lehetőségeket, de nem tudod kiaknázni azokat, mert ritkán tervezel és menekülsz a kötöttségektől, szabályoktól. Társaságban alkalmazkodó és ötletgazdag vagy, de a megvalósításban gyengébb, így előfordul, hogy mások aratják le a babérokat. Vedd jobban kezedbe a sorsodat, és fejleszted személyiséged gyakorlatias oldalát.

Ugyanannyi pont az A és B-ben:
Érzelmes és tudatos is vagy. Fontos számodra a boldogság, de ezt nem feltétlenül egy másik embertől várod, képes vagy a kezedben tartani a dolgaidat. Az izgalmas kalandokkal szemben előnyben részesíted a kiszámíthatóságot, a biztonságot, így mindig előre tervezel. Gyakorlatias vagy, de megzavarhatnak a váratlan események, vagy ha nem az képzeléseid szerint alakultak a dolgok. Kell egy kis idő, amíg magadhoz térsz és újratervezed a dolgokat. Légy egy kicsit lazább, és a változásokban ne csak a kényelmetlenséget lásd meg, hanem a pozitív lehetőségeket is.

Ugyanannyi pont az A és C-ben:
Egyszerre vagy érzelmes és ösztönös, romantikus és idealista. Melegszívű, de kissé kiszámíthatatlan vagy. Az egyik pillanatban a múltban szép emlékeiben időzöl, a másikban már a fényes jövőt tervezd. A jelen körülményeit és korlátait nem veszed figyelembe, emiatt terveid sem reálisak, és gyakran ér csalódás. A kudarcok okát nem a saját hibádnak tartod, hanem a kedvezőtlen körülményeknek, a balszerencsének tudod be. Légy kicsit reálisabb és szervezettebb, meglátod, sokkal eredményesebb leszel.

Ugyanannyi pont az B és C-ben:
A múlttal nem sokat foglalkozol, inkább a jelenből próbálod kihozni a legtöbbet, de kellően szervezett vagy ahhoz, hogy ne hagyd sodortatni magad az eseményekkel. Vállalkozó kedvű vagy, a kudarcok nem törik le kedved, mert mindjárt azt nézed, hogy mit lehet kihozni a dologból, hogyan fordíthatod a javadra az eseményeket, vagy egyszerűen új kihívások után nézel. Határozott és egyenes vagy, rögtön megmondod, ha valami nem tetszik. Lélekben elkötelezett vagy, de néha nem árt, ha ennek érzelmi jeleit is adod.

Hasonló pontok az A-B-C listán:
Gratulálok, sikerült összehangolnod személyiséged ösztönös, érzelmes és tudatos oldalát, megtaláltad az egyensúlyt a céltudatosság és a kreativitás, a tervezés és spontaneitás között. Tudod, mit akarsz, és azt is, hogyan érheted azt el. Fontos számodra a jövő, de képes vagy megélni a jelen örömeit is. Előre tervezel, de nem ragaszkodsz mereven az elképzelésidhez, és nem esel kétségbe a váratlan helyzetek felbukkanásakor. Újragondolod a lehetőségeidet és rugalmasan alkalmazkodsz az új körülményekhez, így mindig a legjobbat tudod kihozni az életből.



Önismeretben gazdag, derűs hetet!
loading...

Extrovertált vagy introvertált típus vagy?

Befelé figyelő vagy kifelé forduló személyiség vagy? Ennek ismerete nem csak önismereti, hanem pályaválasztási, pályaalkalmassági, illetve párválasztási szempontból is segítségünkre lehet.

Az introverzió –extroverzió polaritás olyan tipológiai dimenzió, amely tükrözi alapvető személyiségjegyeinket, magatartásunkat és beállítottságunkat.

Az introverzió-extroverzió fogalmát Carl Gustav Jung vezette be a pszichológiában. A fogalompár arra utal, hogy figyelmünk milyen mértékben irányul befelé, önmagunk felé, vagy kifelé, a külvilág felé.
Az introverzió: befelé fordulást, az extroverzió: kifelé fordulást jelent.

Az, hogy személyiségünk a kettő közül melyik irányba mozdul el jobban, illetve milyen mértékben, az befolyásolja emberi kapcsolatainkat, munkastílusunkat, érdeklődésünk irányultságát. Így tehát ennek ismerete nem csak önismereti, hanem pályaválasztási, pályaalkalmassági, illetve párválasztási szempontból is segítségünkre lehet.

Mivel a személyiségünk folyamatosan alakul, ezért az évek során változhat introvertáltságunk vagy extrovertáltságunk mértéke, erőssége, de általában az alapszínezet megmarad.

A következő két csoport meghatározásai közül, válaszd ki, melyik oszlopból igazabbak rád az állítások.

"A" blokk:

 

  • Szeretem magam gyakran sok emberrel körülvenni.
  • Könnyű engem eltéríteni.
  • Könnyen megközelítem az embereket és teremtek új kapcsolatokat.
  • Gyakran hozok impulzívan döntéseket.
  • Azt szeretem a legjobban, ha a történések központjában vagyok; sok barátom van, kedvelem a mozgalmasságot és a társaságot.
  • Szívesen alakítom a szabadidőmet aktívan, mások társaságában.
  • Sosem hagyok másokban kétséget afelől, hogy mire gondolok és mi az álláspontom.
  • Érzéseim élénkek és spontánok, akárcsak én magam.
  • Számomra a legmegfelelőbb egy klubban eltöltött szabadság vagy egy jó barátaimmal közös csoportos utazás.
  • A problémáimat szívesen beszélem meg másokkal.

 

"B" blokk:

  • Fontos, hogy sok időt tudjak egyedül tölteni.
  • Jól tudok koncentrálni.
  • Elég visszafogott vagyok, és csak óvatosan építek új kapcsolatokat.
  • Alaposan átgondolok mindent, mielőtt cselekszem.
  • A nagy partik nem igazán nekem valók. Több örömet jelent számomra egy néhány jó baráttal töltött nyugodt este.
  • Szívesen töltöm a szabadidőmet egyedül, ábrándozással.
  • Nagyon kevés ember tudja, hogy mit gondolok valójában.
  • Semmi sem tud könnyen kibillenteni a nyugalmamból.
  • Az ideális szabadság számomra egy egyszemélyes utazás – talán egy magányos szigetre – vagy a túrázás a hegyekben.
  • Ha valami nyomaszt, azt inkább magamban rendezem el.

Az "A" blokk tartalma az extrovertált, míg a "B" blokk tartalma az introvertált személyiségtípus jegyeit mutatja. Amelyik blokkból több a Rád igaz állítás, abba a típuscsoportba tartozol.

 

Mi jellemzi a két személyiségtípust?

Gondolkodás, világnézet kapcsán:

Az introvertált embert a belső élményeik foglalkoztatják. Figyelmét és energiáit a saját belső világára irányítja, míg az extrovertált típus minden figyelmét és érdeklődését a környező világ, az emberek az események és a külső élmények kötik le, és életét az őt körülvevő világgal való kapcsolata tölti ki.

Az extrovertált ember a valóság tárgyaira alapoz, aszerint tájékozódik. Gondolatait, cselekedeteit és erkölcsi törvényeit a környező társadalom szokásai befolyásolják, határozzák meg.

Az introvertált fenntartással fordul a külvilág felé, mindent megkérdőjelez és elméleteket vet fel. Szerinte a világ nemcsak olyan, amilyen, hanem olyan is, amilyennek látszik, ezért sokszor szubjektív módon tájékozódik. Saját értékítélete szerint hoz döntést.

Emberi kapcsolatok tekintetében:

Az extrovertált ember közvetlen, nyitott barátkozó természetű. Könnyen és jól alkalmazkodik, kiterjedt társasági köre van. Kedveli az új helyzeteket, kalandokat, nyitott az új ötletekre. Élvezi a pörgést, ha egyszerre több izgalmas esemény zajlik körülötte. Mottója: „Minél több, annál jobb!”

Az introvertált típus csendes, megfontolt, zárkózott, visszahúzódó. Nagy társaságban, idegen közegben feszélyezetten mozog, a tömeg idegessé, feszültté teszi. Távolságtartó, nehezebben alkalmazkodik és teremt új kapcsolatokat. Jól elvan egyedül is. Általában kevés, de tartós és mély barátságok, viszonyok kialakítására törekszik. Mottója: „A kevesebb, néha több”.

Munka szerint:

Az extrovertáltak azokat a munkahelyeket kedvelik, ahol közvetlenül emberekkel dolgozhatnak, ami nem hosszú távú tervezgetést, hanem azonnal tetteket kíván. Tele van tetterővel, gyakran úgy érzi, szétveti az energia, és azonnal csinálnia kell valamit. A lassú vezetők, kollégák idegesítik.

Az introvertáltak inkább egyedül szeretnek dolgozni, amikor is átadhatják magukat gondolatainak, és alaposabban elmélyedhetnek néhány érdekes témában. Szívesen elmélkednek és keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire.

Reagálás az érzelmi stresszre és konfliktusra

Az introvertált személy érzelmi stressz vagy konfliktus esetén bezárul, visszahúzódik a csigaházába, és csendes szomorúságba burkolózik. Pesszimista és aggodalmas beállítottsága miatt könnyen depresszióssá válhat, és úgy érzi képtelen a cselekvésre.

Ha az extrovertált embert éri konfliktus vagy stressz, akkor társaságot keres, akivel kibeszélheti magát, vagy valamilyen tevékenységgel, mozgással vezeti le a feszültségét.

loading...