8+2 húsvéti vendégváró finomság

Nyakunkon a húsvét, ilyenkor rengeteg vendég fordul meg kicsi otthonunkban. Család, barátok, locsolók, a kisgyerek cimborái. Folyamatosan szól a csengő, te pedig pánikba esel, hogy mit is adj a vendégeidnek. Íme 10 gyors, olcsó és egyszerű finomság a vendégeidnek.

 

- Fonott kalács: Ahogy nincs karácsony beigli nélkül, úgy nincsen húsvét fonott kalács nélkül. A kelttésztát a szokásos módon befonhatod, vagy akár kör alakba is formázhatod. Sülés után színes tojásokkal díszíthető.

- Vaníliás kosárka: A linzerkosárka névre is hallgató sütemény is az igazi húsvétváró sütik közé tartozik. A linzer tésztából készült kosárkákat általában vanília pudinggal töltik és gyümölcsöket halmoznak a tetejére. Elkészíthető akár saját ízlés szerint is, kinek hogyan tetszik.

 - Muffin: Ki ne szeretné a kis ínycsiklandó sütifalatkákat. A muffin tipikusan az az édesség, amit bármelyik alkalomra felszolgálhatsz, legyen az karácsony, szülinap, egyszerű látogatás vagy éppen a húsvét. Általában sütéssel együtt 45-60 perc alatt elkészülnek és kedvünkre díszíthetjük őket, az adott alkalomnak megfelelően.

- Csokitorta: Az örök klasszikus. Ez az a tipikus sütemény amire kevesen tudnak nemet mondani. Nem igényel semmi túlzást, a kerek kakaós piskótalapot töltsük meg lágy csokikrémmel, majd a tetejét is kenjük körbe a krémmel. Lehet díszíteni csokiforgáccsal, csokidarával, kakaóval vagy akár a maradék krémet is ráhalmozhatjuk ízlésesen.

- Linzer: Egyszerű és nagyszerű. Csak gyúrd be a tésztát, szaggasd ki, dobd be a sütőbe, az alját kend meg lekvárral, összeragasztod, porcukrozod és már kész is. A locsolók pillanatok alatt el is fogják kapkodni, olyan gyorsan, hogy észre se fogod venni.

- Kuglóf: Ez is egy nagyon egyszerű sütemény. A bekevert tésztát csak bele kell önteni a kuglóf formába és már kész is. Ha egy kis csavart akarsz vinni a dologba, akkor felezd meg a tésztát, keverj bele kakaót és rétegezd A végeredmény egy mutatós márványmintás szelet lesz. Sülés után porcukrozd meg és már tálalható is.

- Répatorta: A húsvéti nyúlhoz dukál egy kis répatorta. Sokan tartanak ettől a finomságtól, pedig ha jól van elkészítve. Próbáld ki bátran, a locsolók biztos jót fognak nevetni a marcipánzöldséggel díszített finomságon.

- Kókuszgolyó: Mindenki kedvence, olcsó és gyors. Nem ismerek olyan embert aki nemet mondana a kis csokis-kókuszos falatkákra. Megbolondítható esetleg egy kis meggyel, mandulával vagy csokival, amit a közepébe lehet gyúrni. Extrém ízek kedvelői kipróbálhatják az úgynevezett Raffaello golyót, ami túróból készül. Interneten számos variáció létezik rá, lehet kísérletezni vele bátran.

 

- Mézeskalács: Igaz ez egy hagyományos karácsonyi süti, de ha elhagyjuk a harang, angyal és fenyőfa alakú formákat, akkor húsvéti finomságnak is megfelel. Szaggassuk tojás formájúra, és díszítsük hímes tojás mintákkal.

- Tiramisu: Ez az ideális desszert azoknak, akik nem akarnak órákig állni a konyhába. A babapiskótákat csak egyszerűen mártsd bele kávéba, rétegezd a mascarponés krémmel, majd a tetejét hintsd meg finom kakaóporral. Hűtés után már fogyasztható is.

loading...

Húsvéti szokások külföldön

A keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe a húsvét. Jézus Krisztus keresztre feszítése és feltámadása a húsvét fő motívuma, de természetesen a különböző kultúrákban különböző szokások is kapcsolódnak az ünnephez.

A húsvét örömünnep egyrészt azért, mert Jézus a kereszthalállal megváltotta az embereket a bűntől, feltámadásával pedig legyőzte a halált. Másrészt örömünnep azért, mert véget ért a tél, beköszöntött a tavasz. A természet újraéled, és a húsvét sokszor a tavaszi napéjegyenlőséggel is egybeesik, amikor a legtöbb kultúrában a termékenységet ünneplik.

Lássuk, egyes országokban, hogyan is zajlik ez:

 

Lengyelország
Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az ünnepi ételeket. A kosár tartalma sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, szerencsét és boldogságot kívánnak és a húsvéti tojás egynegyedét megosztják egymással.


Németország
Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjénél előkelő helyet kapnak a piros tojások és a bárány alakú torta. A gyerekek a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, de a játékban a felnőttek is szívesen részt vesznek. Téltemető hagyomány is kapcsolódik a húsvéthoz: a húsvéti máglya, melyen a karácsonyfákat égetik el. Így köszöntik a tavaszt.

Dánia

A dánok egyik érdekes húsvéti szokása a ház fölött átdobott tojás. A lényege abban rejlik, hogy egy nyers tojást kell áthajítani a saját házunk felett úgy, hogy a másik oldalon a fűben landolva ne törjön össze. Ha kicsit elvétjük a távot, kiderül az is, mennyire jó szomszéd a szomszéd. A másik hagyomány a tojásfa-állítás, ami új szokás itt. A tojást kifújják, kifestik, és színes szalagokkal faágakra akasztják. A tojásfa rendkívül dekoratív, ezért van, hogy hetekkel húsvét előtt felállítják.


Svédország
Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Kisebb településeken néhányan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak. Ez a hagyomány sokban hasonlít az USA-beli Halloween szokásaira.

Finnország
Északon békében, nyugalomban, felhajtás nélkül ünneplik a húsvétot; a nagyhetet is „csendes hétnek” nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem ajánlatos érintkezni se ismerősökkel, se idegenekkel. A böjtöt szigorúan betartják, a hagyományok szerint enni csak naplemente után szabad.

Anglia

Húsvét táján egy érdekes legenda terjedt el, miszerint réges-rég egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak, de soha többé nem tért haza. Az asszony nem tudott beletörődni fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntek estéjén forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban bízva, hogy fia hazatalál és megéhezik. Érdekes módon a mai napig megmaradt a fiát hazaváró édesanya legendája, és ennek tiszteletére minden évben az egykori ház helyén álló ivóban kiakasztják a forró zsemlét. Ha a srác hazaérne, talán egy sörrel is megdobnák őt.

Wales
Régen nagypénteken minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket látni. Ilyenkor mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek ebből szőttek ember alakú szobrot. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

Bulgária
A tojásokat változatos színűre festik, majd rengeteg tojással díszítik a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek elajándékozzák ezeket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. A hiedelem szerint, ha épen marad a tojás szerencsés évet hoz.

Szicília
A kisebb településeken a fiatalok az évnek ebben a szakában Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás csúcspontja, amikor a gyászoló Mária lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat.

Amerikai Egyesült Államok
A hagyományok szerit a kisebb gyerekeknek eldugják a tojást a kertben vagy a házban, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást színes tojásokkal, díszekkel dekorálják. A locsolkodás itt nem szokás, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum viszont a kereszt, amely valamilyen formában minden évben megjelenik.

Mexikó
A húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa jelentése „Szent Hét”. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek. Pascua az a hét, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Ilyenkor Krisztus feltámadását ünneplik. Ezekben a hetekben sokan utaznak, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek az emberek.

 

Ausztrália
A nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, ám az ausztrálok nem igazán tudnak ezzel a jelképpel azonosulni. Ausztráliában ugyanis a túlságosan elszaporodott nyulak hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl (őshonos ausztrál állat) vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egyetlen közös tulajdonságuk a hosszú fül.

loading...

A tudatos önvaló - meghatározottság és igazság

Mik vagyunk? Mi vagyok? Mit jelent embernek lenni? Egyáltalán a többdimenziós valóságban létezik-e egy kitüntetett dimenzió, ahol minden kezdődik, s ahová minden visszatér? Az igazság egyetlen különálló létező, amit keresni kell, vagy olyan logikai gondolkozással alig megfogható valami, ami mindenhol jelen van és mindenhol fellelhető?

A gondolkodó emberi elme viszonylag rég rájött már, hogy az ember maga nem csak testét jelenti, a testen túl léteznek olyan folyamatok - akár erők, ha úgy tetszik -, melyek jobban meghatározzák az adott személyt, mint maga a fizikai porhüvely. Ilyen dolgok maga a gondolkodás folyamata, az érzelmi reakciók, maga a mozgás (az élet) képessége, önmagunk felismerése, megismerése, önmagunk azonosítása bizonyos dolgokkal, stb.

Ezek mind-mind különböző dimenziók. Ezen dimenziók sajátja, hogy egymástól függetlenül léteznek, viszont közvetetten hatást gyakorolnak egymásra. Először ezt egy kicsit nehéz felfogni, mivel saját emberi közegünk olyan közeg, melyben ezek a különböző dimenziók együtt vannak jelen, és sokszor összemosódnak. Különböző dimenzió például egy zeneszám és egy fénykép, mivel mind a kettő olyan információkat hordoz, mely közvetlenül nem fordítható át a másikra, mégis közvetve hatást gyakorolhatnak egymásra, pl. egy festmény ihlette dallam, stb. Természetesen mi emberek a létezés ezen síkjait saját egységes valóságunkban értelmezzük, és észre sem vesszük, hogy ez a valóság sok apró valóságszeletre bontható, még ha ez a mindennapjainkban is így történik.

A szakosodás egy nagyon jó példája a több síkra (dimenzióra) bontott valóságnak. Az emberi valóság nagyon összetett rendszer. Ennek a rendszernek az egészében való megpillantása, felfogása, értelmezése és befolyásolása úgynevezett egész embert kíván, vagy polihisztort, tehát olyan embert, aki érti a részeket és az egészet is, és aki helyén tud kezelni minden apró mozaikdarabkát. Az ilyen ember önmagunkban való kifejlesztését kellene elősegítenie a tanulás folyamatának. Azonban e helyett nem teszünk mást, csak szakosodunk, vagyis az életnek csak egy-két aspektusát fogadjuk be, majd azt nevezzük ki egésznek, így az összes többi aspektust/dimenziót kirekesztjük.

Önmagunk megismerése a folyamat kezdete. Vagyis feltenni magunknak (magunknak és nem másnak) a kérdést: miért? Miért cselekszem, beszélek, gondolkodom, érzek így? Mi befolyásol fizikai, gondolati, érzelmi szinten? Befolyásol-e valami? Befolyásolnak-e a kérdések, illetve befolyásolnak-e a válaszok? Ez a befolyásoltság tudatos-e? Végül is mi az, ami meghatároz engem? A testem, a gondolataim, érzelmeim, azaz hitrendszerem, vallási, faji hovatartozásom? Ha ezek mind befolyásolnak „engem”, ebből alapvetően következik, hogy ezek nem „én” vagyok, de akkor mégis mi vagyok „én”, ha nem gondolataim, érzelmeim és a világ számára megnyilvánult válaszreakcióim?

Tulajdonképpen alapvető kérdés, hogy egy vagyok-e és oszthatatlan, azaz lényegében örökkévaló, vagy részek összessége, mely részek bármikor valami mássá állhatnak össze? Tehát kérdés, hogy megfogható-e a tudatosság, megtalálható-e az a bizonyos isteni szikra?

Az kétségtelen, hogy létezik valami, ami énnek nevezi magát. Az is bizonyos, hogy ez az „én” tud úgy tekinteni önmagára, mint test, tud úgy, mint egy elv-, vagy hitrendszer és tud úgy is, hogy „én vagyok az, aki ezt és ezt tette, aki ezt és ezt mondta, és aki ezt és ezt gondolta, érezte”. Az „én” tehát gyakorlatilag bármire rá tudja vetíteni önmagát, be tudja fogadni és magáévá tudja tenni, tehát ez az „én” egyfajta összekötő elemként működik, mely összekapcsolja a dolgokat.

Természetesen úgy is fel lehet fogni, hogy a dolgok összekapcsolódása, közös létezése (test, elme, lélek) hozza létre az „én”-t, de úgy is, hogy az én kapcsolja össze ezeket. Az egyenlet két oldala ugyebár felcserélhető 1+1=2, vagy 2=1+1. Tulajdonképpen arra akarok kilyukadni, hogy az az „én”, amit az emberiség oly engesztelhetetlenül keres, az se nem 1 se nem 2 (a matematikai hasonlattal élve), hanem a plusz illetve az egyenlőség jel. Azaz nem maga a forma, hanem a formák egyesülését lehetővé tévő mező, vagy közeg.

Mindezekből következik, hogy minden „én”, vagyis minden létező személy tudatos, hisz a tudatosság olyan folyamat, mely meghatározza önmagát. Az „én” pedig nem tesz mást, mint formákat (emberi tulajdonságokat) kapcsol össze vagy bont szét, így lehetővé téve a tudatos helyezkedést, vagyis a viszonyítási képességet, ami a tudatosság alapja (vagy fordítva). Tehát nem mondható, hogy ez vagy az a személy nem tudatos, maximum annyi, hogy a tudatosság más dimenziói érintettek nála, mint másoknál.

Az ember akarva akaratlanul keresi saját életében az igazságot, mely igazság táptalajként szolgálhat saját létezésének. Ezt úgy értem, hogy az emberi igazságok olyan nagyrészt múltbéli létezők, melyek okot szolgáltatnak a jövőre, azaz táptalajok az emberi cselekvés, az emberi élet számára. Az igazság tehát lényegét tekintve meghatározottság (meghatároz, okot ad, formába önt), és e meghatározottság keresése az emberi lényeg igénye, mely célja az önazonosság megtalálása.

Az igazság, és az „én”, mélyére hatolva majdnem ugyanoda vezetnek a szálak. Egy olyan világkép bontakozik ki előttünk, mely egy mindent magába foglaló mezőből, és a benne létező formákból áll. A jelenlegi emberi felfogás - vagy talán nézet - az, hogy ezekben a formákban keressük önmagunkat, az igazságot, a tudatosságot és minden emberi ésszel felfogható, lélekkel érezhető létezőt. Mindezek közben pedig elfeledkezünk a lét alapjáról, arról a közegről, ami létezésünk alapeleme. Olyan, mintha a halak a vízről feledkeznének meg, vagy mi emberek a levegőről. Nem igazán akarok áhítozásba és magasztalásba átcsapni, de azért igyekezzünk valahogy felfogni annak a mezőnek/élettérnek a valódi természetét, mely képes teret adni az élet ilyen eszméletlen sok aspektusának, mindezt úgy, hogy ezek az aspektusok még hatást is gyakoroljanak egymásra, illetve hogy a valóság olyan összetett matematikai halmazai jöjjenek létre, mint az emberi látásmódok. A fizikában ez például az atomi szinten jelentkező kölcsönhatások megmagyarázhatatlanságában nyilvánul meg.

Az emberi létezés több, mint amit érzékelünk, és több, mint amiben napról-napra elmerülünk, akármi is legyen az, mivel az (csupán csak) forma. A formák pedig lényegüket tekintve a végtelenségig oszthatók, így mélységük ésszel felfoghatatlan.

loading...

Olcsó és még hasznos is? 10+4 extra zsírégető szer

Itt a tavasz, szinte már a sarkunkban a nyár. Az elfoglalt nők ilyenkor kezdenek bele a zsírégetésbe, a tökéletes bikinihez illő alak elérése érdekében. Akinek nincs ideje elmenni és órákat izzadni a kondiban, íme néhány filléres és gyors, otthon megtalálható finomság, amik segíthetnek a kívánt cél elérésében.

1. Citromos víz: Magas C-vitamin tartalmának köszönheti fogyasztó hatását a citrom, mivel növeli a szervezet thyroxin-termelését, amely az anyagcsere és a zsírégetésben lényeges szerepet játszó hormon.

 

2. fahéj: Vérkeringés-serkentő tulajdonsága miatt jól hat az anyagcserére, segítve a fogyókúra sikerességét.

 

3. mogyorófélék: Két étkezés között, ha elmajszolsz egy kis marék magot, az csökkentheti az étvágyadat, ráadásul gyorsítja az anyagcserét és tele van fehérjével és fontos zsírokkal.

 

4. Reggeli gabonapelyhek: A korpát és zabpelyhet tartalmazó reggelizőpelyhek sokat segíthetnek a fogyásban, mivel elég belőlük egy kis adag és hosszan tartó teltségérzetet okoz. Emellett serkentik az emésztést, a salakanyagok kiürülését a szervezetből. Magas rosttartalmának köszönhetően pedig elősegíti a zsírégetést.

 

5. Lencse: A lencse magas fehérjetartalma miatt húspótló készítménynek is kiváló,e tulajdonsága miatt oly módon segíti hozzá a szervezetedet a zsírégetéshez, hogy az izmaidból sem veszítesz.

 

6. Fokhagyma: A fokhagyma több dologban is segít, többek között a zsírégetésben. Jótékony hatással van a zsíranyagcsere-folyamatokra, de emellett segít a vércukor- és koleszterinszint csökkentésében, erősíti az immunrendszert, segít a szív-és érrendszeri problémákban és a rák megelőzéséhez is hozzájárul.

 

7. Sütőtök: A rostban gazdag, gyorsan emészthető sütőtök segít a salaktalanításban és gyorsítja az anyagcserét. Emiatt sokan szeretik és fogyasztják. A magját is érdemes fogyasztani, hiszen számos értékes tápanyag forrása.

 

8. Csalántea: Anyagcsere gyorsító hatása miatt nagyon közkedvelt. Emellett számos gyógyító és egészségmegőrző hatását élvezheted, ha naponta legfeljebb két bögrével elfogyasztasz.

 

9. répa: A benne megtalálható nagy mennyiségű rost serkenti az emésztést, méregteleníti a szervezetet. Mindezek mellett különleges tulajdonsága, hogy főzés hatására sem veszít fontos tápanyagaiból, melyek az egészségmegőrzés terén fontos szereppel bírnak.

 

10. Körte: Ez a gyümölcs a legkönnyebben beszerezhető és legalapvetőbb jódforrás, mely a pajzsmirigy működését jótékonyan támogatja, ezáltal növelve a zsírégetés hatékonyságát.

 

11. Almaecet: Emésztést javító és anyagcserét fokozó szerepe mellett rengeteg ballasztanyagot, pektint és ásványi anyagot tartalmaz. Egészségvédő hatásain túl ráadásul még a narancsbőr csökkentésére is hatékony megoldást jelent.

 

12. Káposzta: Magas víztartalma, vitamin, ásványi anyag és ballasztanyag gazdagsága miatt hozzásegít ahhoz, hogy gyorsan és éhezés nélkül tudj fogyni.

 

13. Alma: Az alma méregtelenítő és emésztést segítő hatása miatt kiválóan serkenti a fogyást, emellett étvágycsökkentőnek sem utolsó magas rosttartalma miatt.

 

14. Cékla: A-,B és C-vitaminban, ásványi anyagokban gazdag növény a rák megelőzésében és az egészség védelmében segít, valamint elősegíti a vese helyes működését, ezáltal hozzájárul a felesleges zsírok kiürüléséhez a szervezetből.

loading...

Neveléselméletek

 

A nevelést olyan szándékos és célirányos akciók összességének tekintjük, amelyek az egyén fizikai, erkölcsi és értelmi erőinek fejlesztésére irányulnak. A nevelés alapvetően értékközvetítő folyamat. Egy alacsonyabb állapotból való „kivezetést”, „felemelést” jelent. Erre utalnak a más nyelvekben való meghatározások szó szerinti lefordítása is:

Például latinul educatio - „vezetés valahová”-t jelent, németül az erzichung „felviszek, felvezetek”-t jelent, oroszul a voszpitaty „feltáplálni”-t jelent, franciául az élever „felemelt”-t jelent, magyarul pedig a nevel „nő, növel, gyarapít”-ot jelent.

Vagyis tágabb értelmezésben minden olyan hatás nevelés, amely a gyermeket a társas együttélés során éri. A nevelés az emberi együttélés alapfunkciója, melynek során mindenki mindig mindenkit nevel, ezért mondható kölcsönös és állandó folyamatnak.

Szűkebb értelmezésben pedig a nevelő szándékosan és tudatosan, tervszerűen hat a neveltre. A nevelés egy gyermekre irányuló hatás, amely a nevelő szempontjából cselekvés.

Olyan folyamatról van itt szó,amely szabályozottsága szerint lehet irányított és szabad.

Az irányított nevelési folyamatfelfogás során a normák, az értékek konkrétan meg vannak határozva, a gyermekek a pedagógus által megtervezett, megszervezett tevékenységeket végeznek. A pedagógus munkáját tekintve értékelésközpontú, direkt irányítású, folyamatos és erős kontroll alatt tartja a gyermekeket. Ez azonban a serdülőkorban nem hatékony módszer.

A szabad nevelési folyamatfelfogás az előzőekkel ellentétben kizárja a nevelési folyamat külső, pedagógusok általi irányítását. A nevelő feladata az önkibontakozási folyamathoz való olyan feltételek megteremtésében merül ki, amelyek igazodnak a gyermekek szükségleteihez, életkori sajátosságaikhoz. Ebben az esetben viszont a gyermeknek nincs támpontja a követendő vagy elutasítandó magatartásformákhoz.

A nevelési modellekben nem csak szabályozottságuk szerint tehetünk különbséget, hanem a nevelési értékközvetítés érvényesülése szerint is. Ebből a szempontból megkülönböztethetjük a normatív és az értékrelativista nevelési koncepciókat. Ezeknek a nevelési koncepcióknak a meghatározása Bábosik István nevéhez fűződik.

Normatív nevelési koncepció: A szülők fontosnak tartják a maradandó emberi – etikai értékek, magatartási normák közvetítését a nevelés során. Tudatosan törekszenek az elfogadott magatartási, viselkedési módok közvetítésére és belsővé tételére és ezeket a normákat hosszú távon fennmaradónak tekintik. Ezek a szülők úgy gondolják, hogy a gyermek csak akkor képes a társadalomba beilleszkedni, önmaga és a közösség számára értékes módon élni és tevékenykedni, ha ezen normákat elsajátítják és betartják, ezért a felnőttek kötelezik a gyermeket az általuk meghatározott értékek és normák betartására. Az ilyen koncepció szerint nevelő szülők pontosan meghatározzák célkitűzéseiket és alapvető feladatuknak tekintik a cél- értékelméletük kidolgozását, bemutatását és indoklását. Az ilyen koncepcióban nevelt gyermekeknek biztos támpontjuk lesz arról, hogy a társadalom mit vár el tőlük, ugyanakkor megfosztottak a tapasztalás és a saját értékek kialakításának lehetőségétől.

Értékrelativista nevelési koncepció: Ennek a koncepciónak a képviselői úgy gondolják, hogy a magatartási normák, a szociális – etikai értékek múltbeli emberi tapasztalatok alapján fogalmazódtak meg, azonban az élet és a világ változékonysága miatt ezek veszítenek jelentőségükből és alkalmazhatóságukból. A múltbéli tapasztalatok alapján megfogalmazódott értékek nem olyan fontosak a jelenben, még kevésbé a jövőben és ezek alkalmazhatósága viszonylagos, relatív. Minden attól függ, hogy hogyan nézzük a dolgokat elvűség jellemzi. Éppen ezért a magatartási normák és értékek meghatározása és közvetítése helyett arra törekszik, hogy a gyermek életszerű körülmények között tapasztaljon, nem határozza meg a gyermek számára, hogy milyen értékeket kell elsajátítania. Nem határoz meg szabályokat. Ezeket a tapasztalatokat a gyermek átgondolja, és ezek alapján kialakítja maga számára a neki fontos normákat, valamint a jóról és a rosszról alkotott képét. Amelyeket úgy véli, hogy az életben érvényesültek és magatartásában is érdemes lenne követnie, azokat sajátjává teszi. A szülő ebben a folyamatban csak irányít, de nem határozza meg egyértelműen, hogy a gyerek az egyes tapasztalatokból milyen következtetéséket vonjon le. A szülők nem dolgoznak ki részletes érték- és normarendszert.

 

Az a kérdés, hogy szükség van-e a nevelésre, régi filozófusaink között megosztott véleményeket szült. A téma lényegi kérdése itt is: a személyiség alakulását befolyásoló tényezők jelentősége. Egyesek szerint, a gyermek, a személy nem nevelhető, nem formálható, ennél fogva a nevelésre, a pedagógiára sincs szükség különösebben. Ők az antipedagógia irányzat képviselői. A reformpedagógiából való kiábrándulás hozta létre az irányzatot a 70-es években Nyugat-Európában. Véleményük szerint az intézményes nevelést semmilyen reform nem tudta megváltoztatni, ezért kétségbe vonja a nevelés jogosságát, főleg annak következményei miatt. Elsősorban a kötelező iskoláztatást kritizálják. Szemben állnak/álltak ezzel a pedagógiai antropológia követői, akik azt vélik – és merem feltételezni, napjainkban ez az elfogadott álláspont -, miszerint a gyermeknek szüksége van a nevelésre, mind családi mind szakszerű pedagógiai irányból egyaránt. Hiszen a személyiség attól lesz olyan, amilyen, hogy mely hatások érik növekedése, fejlődése során.

Az ember lényege, hogy nevelhető és nevelésre szoruló lény. Íme néhány érvek a nevelés szükségessége mellett:

  • Az ember és állat közti biológiai különbségek.
  • Az ember, mint koraszülött lény. A nevelésnek kulcsszerepe van az első életévben.
  • Az ember, mint biológiailag hiányos lény. Az állatok specialistaként születnek, míg az ember hiányos fejlettségű biológiai szempontból, de ezt az intellektuális képességei kompenzálják, am segítségével megteremtheti saját kultúráját.
  • Az ember, mint kultúrlény. A nevelés dolga a kultúrában használatos technikák elsajátíttatása.
  • Az ember, mint társas lény. Az ember születése pillanatától kezdve embertársaira van utalva. Meg kell tanulnia az együttélés formáit, módját.
loading...

Célok és folyamatok - a bejárt út

Az emberi szándék innen oda és onnan ide ugrál a lét többdimenziós terében. Célokat jelöl ki, és törtet feléjük. Olykor el is éri, viszont alkalmanként a cél elérésének folyamata közben új célt talál magának és irányt változtat. Miről is szól a mondás, miszerint „A célnál fontosabb a bejárt út.”?

Ha időnk engedi, mindennapi teendőinket megszakítva üljünk le egy pillanatra és nézzünk körbe magunk körül. Manapság sokat hallani a hála fontosságáról és a pillanat tiszteletéről. Még úgynevezett „hála köveket” is árulnak (illetve neveznek ki) egyesek, melyeket testközelben kell hordani, és ahányszor kezünk ügyébe kerülnek, hálát adni azért, amink pillanatnyilag van. Miért helyeződik át a hangsúly generációnyi „el kell érnem a célom” hangvétel után magára az útra, illetve a jelen pillanatra?

Képzeljük magunk elé a valóságot, mint üres teret, melyben apró fénypontok szimbolizálják az embereket, közöttük minket is. Ez a tér amilyen sötét, olyan végtelen, és amilyen végtelen, olyan rengeteg létező egyén/forma tölti ki. Minden egyes egyén (esetünkben ember) célt talál az életében, melynek lényege, hogy abból a pontból (állapotból), melyben pillanatnyilag tartózkodik, eljusson egy másik pontba (állapotba). Ezzel önmagában semmi gond nincs, hiszen minden létező alapeleme a mozgás, és a haladás valami felé.

A probléma ott kezdődik, amikor azt állítjuk, hogy számunkra egy adott cél létezik csupán, és azt minden áron el kell érnünk, hisz ez létünk értelme, életünk célja. Valószínűleg mindenki életében akadt olyan pillanat, amikor úgy vágyott egy bizonyos dolog elérésére, hogy ezzel az „eléréssel” azonosította önmagát, aztán vagy a cél elérése után, vagy még előtte rádöbbent, hogy „nem is olyan fontos”, vagy van ennél fontosabb cél az életben. Természetesen az előbbi példában szereplő célok is a „folyamat” részei, azonban belátható, hogy fontosságuk nem „eredendő”, hanem inkább saját elménk szülötte. Ugyanakkor a legtöbben éltek át már olyat is, mikor nem akartak elérni valamit, az élet mégis úgy hozta, hogy a dolog bekövetkezett (akarva akaratlanul), aztán később visszatekintve megszületett a megértés, miszerint „igen, ez kellett az életembe”. Ergo az emberi célok viszonylagosak, a sorsszerű történések pedig így is, úgy is bekövetkeznek.

Visszatérve a végtelen térre, és a létezőket szimbolizáló kis fénypontokra: megfigyelhető, hogy mindenki halad valahová, és e haladás bizonyos mértékben saját szabad akarata folytán történik. Ugyanakkor megállapítható, hogy a probléma az, ha látókörünk és érzékelésünk egy bizonyos célra összpontosul. Igaz a célt valószínűleg elérjük, de nagy ramazulit hagyunk magunk után. Feltehetik a kérdést, miért?

Az életben az egyetlen célra (állapotra) való koncentrálás azt eredményezi, hogy egyéni szinten eltaszítunk magunktól minden más állapotot (vagyis csak egyetlen állapothoz társítunk pozitív érzéseket, a többihez nem). A végtelen állapotok terében, akármilyen hosszú vagy rövid is az út, ami az elérni kívánt cél és köztünk húzódik, a rajta való végighaladás kínszenvedés lesz, hacsak nem tudunk értékelni rajta minden egyes lépést.

Az adott pillanat átélése, szeretete, elfogadása sokféle módon történhet. Nem arról van szó, hogy le kell cövekelni az adott pillanatban (hisz az is folyamatosan változik, akármennyire is akarjuk, az előbb felvázolt végtelen térben saját mozgásunk csak részben szabad akaratunk függvénye, a létezésben való sodródás (a többi létező okán) mindig jelen lesz), hanem hogy megéljük, átéljük, majd elengedve azt tovább haladjunk. Az emberi létben lehet célokat kitűzni, el lehet érni őket, ám minden cél csupán egyetlen apró pontja az életnek, és előbb utóbb tovább kell haladnunk rajta. Hisz semmi sem állandó.

Gondoljunk bele, a végtelen célok/állapotok terében nincs olyan fénypászma (létező egyén), mely ne haladna valahová, ugyanakkor nincs olyan pont (cél, állapot), mely felé ne törekedne valaki. Ahogy e sorokat olvassuk, ülünk a széken, fekszünk az ágyon, stb., egy olyan állapotban létezünk, mely felé (vagy hasonló felé) valaki törekszik. Gondoljunk bele, életünk minden egyes pillanata, akár észrevettük, akár nem, akár tudatosan megéltük, akár nem, egy olyan állapot, melyre valaki vágyakozik és amely felé valaki halad. Mindig lesz lentebb, ahogy mindig lesz fentebb is, ennek okán érdemes megállni egy pillanatra, körülnézni és látni.

loading...