10 dolog amit érdemes a kávéról tudni

Lássuk milyen titkokat rejteget a jó öreg koffein-bomba. Baráti körömben nagyon kevés ember van, aki ne szeretné a kávét. Erősen, sok tejjel, sok cukorral, cappucinoként vagy bármilyen formában.

1. A kávénövény örökzöld cserje, élénkpiros bogyós terméssel, mely 2 magot rejt magában. Általában 2 fajtát a Coffea Arabicát és a Coffea Robustát termesztik. A Caffea Arabica cserjéje érzékeny a környezeti hatásokra, főleg Dél-Amerikában és Közép-Amerikában honos. A Caffea Robusta azaz a robuszta kávé íze karcosabb, mint az arabé, és a cserjéje is sokkal ellenállóbb a környezeti hatásokkal szemben. Fő termőterülete Nyugat-Afrika és Indonézia. A legkülönlegesebb kávéfaj a maragogype, másnéven elefántbab, mely a legnagyobb szemű kávéfajta.

 

2. A magyar kávé kifejezés az arab kahwa szóból ered, amely eredetileg bort jelent. Egy másik feltevés szerint a kahwa kifejezés eredete származási helyéből ered, az etiópiai Kaffa vidékről.

 

3. Kávétörténelem: Az első felfedezések Etiópiából érkeztek a XIV. századból, ahol egy pásztor kecskéi lelegelték egy cserje piros bogyóit és sokkal élénkebben kezdtek viselkedni. A piros bogyót elvitte egy kopt kolostorba és az ott élő szerzetesek készítették el az első kávéfőzetet. Ennek a legendának ellent mond, hogy Kr. u. 1000 körül Avicenna, a híres arab tudós már megemlítette feljegyzéseiben a kávét, bizonyos betegségek kúrálására. A kávéfogyasztás forradalma a XV. században kezdődött az arab világban. Európát ez a hullám csak a XVI-XVII. században érte el. Az első kávéház arab területen nyílt meg, kocsma jelleggel, csak alkohol helyett ők kávét szolgáltak fel, némi dohány és kábítószer kíséretében. Az első európai kávéház Velencében nyitotta meg kapuit. Magyarországra a török uralom idején jutott el, de akkor még nem terjedt el. Később, mikor a magyar arisztokrácia a bécsi udvart látogatta, akkor terjedt el igazán.

Számos kiemelkedő irodalmár is a jó fekete elkötelezett híve volt. Voltaire például orvosi utasítás ellenére koffein függő hírében állt. Stendthal saját bevallása szerint, előbb mondott volna le a szerelemről, mint a kávéházi látogatókról. Balzac a legendák szerint az Emberi színjáték című műve megírása közben közel ötvenezer csésze feketét kortyolt el. Mellettük Shakespeare is megemlítette már Ahogy tetszik című drámájában a kávét, mint „forró és lázító” italt.

A kávé világméretű elterjedését számos vita és betiltási kísérlet előzte meg. Aki megszegte a tiltást, azt gályarabsággal, sőt halállal is fenyegették. Ennél érdekesebb kezdeményezések is előfordultak, például a XVII. században a londoni asszonyok petíciót nyújtottak be IV. György uralkodóban, melyben a város összes kávéházának a bezárását követelték, mert a férjeik túl sok időt töltöttek ott, és elhanyagolták kötelességeiket.

A legfontosabb szerepet a kávé a törököknél kapta. A török családoknál válóoknak számított, ha a férj nem adott elegendő kávét a feleségének.

 

4. A kávébabot nem csak kávé főzetként hasznosítják, a nyers cukorral és mézzel ízesített kávészemeket csemegeként is szokták fogyasztani. Továbbá a cserje leveleiből teát is szoktak főzni.

 

5. Sokan hallottak már a törökös kávéról, de nem biztos, hogy tudják, hogyan is készül igazából. A törökös kávé titka, hogy a finomra őrölt kávét vízzel és cukorral főzik, folyamatosan kevergetik és többször felforralják.

 

6. A kávébab többfajta szénhidrátot tartalmaz, például körülbelül 8% répacukrot. Továbbá aminosavat, nikotinsavat valamint alkaloidokat is tartalmaz, melyek közül a koffein a legismertebb. A kávé aromáját a pörkölés során felszabaduló illékony vegyületek adják, a 2-metil-valeriánsav csokoládés jelleget, míg a pirosszőlősav karamellásat ad a kávénak.

 

7. Már öt perccel a kávé elfogyasztása után kimutatható a szövetekben a koffein, és 20-30 perc múlva éri el maximális hatását. A hatástartam felezési ideje körülbelül 3-6 óra. Két dl hosszú kávé 90–180 mg, 0,5 dl presszókávé 100 mg, 2 dl koffeinmentes kávé 3-4 mg, 2 dl tea 30–70 mg, 2 dl kóla 30 mg, míg 3 dkg csokoládé 10–30 mg koffeint tartalmaz.

 

8. A koffein enyhe serkentőszer, mely fokozza a szellemi teljesítőképességet, éberséget és frissességet. Továbbá növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, serkenti a szívműködést. Kevésbé edzett, sovány vagy idős embereknél alkalmi fogyasztás esetén fokozza az anyagcserét kismértékben. Tágítja a veseereket, gátolja a víz és bizonyos ionok visszaszívódását, emiatt vízhajtó hatású.

 

9. Egyebek, amin segít a kávé: Parkinson kór, epekő, cukorbetegség, öregedés, fertőzések és vírusok (antibakteriális hatásai miatt), izomstimuláló, emésztés segítő, fogyókúra ajánlott összetevője.

 

10. A világ legdrágább kávéja: A Kopi Luwak, más néven a civet coffee a világ egyik legdrágább és legritkább kávéja. Kilója potom 600 amerikai dollárban áll meg, ami körülbelül százharmincezer forint. Főként Japánban és Amerikában lehet hozzájutni. Borsos árát különleges előállítása miatt érdemelte ki. A feldolgozást a természet igen egyedi módon oldotta meg: a fákon élő indonéziai cibetmacskaféle, a közönséges pálmasodró megeszi a kávébabot, ami a beleken keresztül ürülékként távozik. Ezek után a vállalkozó szellemű őslakosok kikapirgálják a kávészemeket. Egy jamaicai kávéguru szerint a civet kitűnő, jellegzetes és titokzatos ízét a macska speciális olajat termelő mirigyeitől kaphatta. Sajnos rengeteg a hamisítvány, a piacon kapható civetkávék 50%-a hamisítvány. Massimo Marcone professzor az egyetlen, aki felismeri az eredeti civetkávét, ő bevizsgálja és vállalkozása az Animal Caffee árulja.

 

loading...
Ajánló
Kommentek
  1. Én

  1. citrompotlo
    2015. május 23., szombat 08:43
    Válasz

    NAGYON JÓ KIS KIS LEÍRÁS JÓ VOLT OLVASNI.